Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. február 19., IV. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
18 lelősségre azt a professzort, akinek intézetében ezek a kirivé esetek megtörténtek, 1-2 ilyen eset tanulságos lesz. Babies: mechanizmus tapasztalható minden vonalon, minden kérdésben utasításokat várnak a tanszékek, ön- maguktól, spontán nem foglalkoznak a kérdésekkel. Rektor; nem értik meg a tanszékek, hogy az a kifogás," hogy a hallgatók szemtelenek, modortalanok, • /.’A, bizonyos fokig abból származik, hogy a tanszékeken olyan helytelen dolgokat amiket átvesznek! Az ifjúságnak vezetőitől kell magatartást tanulni, tehát ha az ifjúság magatartását meg akarjuk változtatni, akkor a tanszékeknek is másképpen kell foglalkozni az ifjúsággal. Halay: az ifjúság magatartásának kérdése komoly probléma, ezt ők is látják. Már a DISZ idejében is volt probléma, az ellenforradalom pedig még inkább meglazitotta a fegyelmet. A KISZ komolyan kiván a kérdéssel foglalkozni és segiteni akar a problémákon. Ugyanakkor a Rektor Elv társnak igaza van abban, hogy a kérdésnek másik oldala is van; az oktatók magatartásában is van kivetnivaló. Pl. előfordul, hogy az orvos durván beszél a középkáderekkel, stb. Helyes lenne, ha a kari ülés foglalkozna ezzel a kérdéssel. Ilyen probléma még pl. az óralátogatás kérdése, egyes intézetek nem veszik ezt komolyan, holott a központi szervek folytön hangsúlyozzák e kérdés fontosságát. A gyakorlatok terén és a vizsgák terén is vannak lazaságok. Szigorúan ragaszkodni kell ahhoz, hogy csak a dékáni^hivatalok kiirá- sa alapján lehessen vizsgáztatni és kizárólag a kiiráson szereplőket szabad levizsgáztatni. Ennek a rendeletnek végrehajtásához ragaszkodni kell. Babies: a nevelés kérdése rendkívül fontos és a tanszékek nem túl sokat^foglalkoznak ezzel. Bár általánosságban az a véleménye,^hogy a hallgatóság tisztességtudása ma jobb mint 2 évvel ezelőtt volt. Rektor: nem vitás, hogy kari ülésen a professzorok figyelmét fel kell hivni ezekre a problémákra, mert elsőrendű kötelességük, hogy a tanszékek területén^ nemcsak a betegellátás, hanem az oktatás szempontjából is a legnagyobb rendet és munkafegyelmet tartsák be. Ez nemcsak szakmai munka, hanem nevelés kérdése is. Mégegyszer kéri a dékán urakat, hogy a felvetett problémákkal kari ülésen foglalkozzanak. Tudomásul szolgál.