Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 19., IV. egyetemi tanácsülés - Miniszteri, hatósági leiratok

10 Pontos, hogy ezeket a kérdéseket a kari üléseken ás ugyanigy beszéljék meg. Általános összefüggésekben rendkívüli erőfeszítést tesz a párt, hogy értelmiségi politikánkban nemcsak elvi döntések legyenek, hanem a politika végrehajtási módszere is megjavuljon. Hogi^ mennyire kapnak ebben helyet a professzorok, az kizárólag attól függ, hogy a professzorok hogyan dolgoznak és hogyan állnak ehhez a kérdéshez. A pártnak az az óhaja, hogy mindezen munkákat a professzorok végezzék és vegyék át saját munkaterületükért a politikai felelősséget. Minden erőfeszítésnek ez a célja.

De amig a professzorok egyike másika ezt nem érti meg és a régi megszokott módszerek szerint csinálja a káderpolitikát, addig nehézségek vannak. Az értelmiségi munkának volt egy központi irányitója a tudományos és kulturális osztály a Pártközpontban. Ennek' az osztálynak volt egy vezetője, négy helyettes vezetője és 25 munkatársa. Ez az osztály tartotta kézbe és operative irányította az értelmiségi politika minden részét. így se tudhatta megoldani a problémákat és ezt fel is ismerték. Most a kerületi pártbizottságok létrehoztak a pártbizottság tagjaiból egy értelmiségi csoportot. A VIII.kerületi pártbizottság értelmiségi csoportjának ő is és Somogyi elvtárs is tagja, tehát a szakmában dolgozó elvtársakat meghallgatják.

A Magyar Tudományos Akadémián is ugyanez a helyzet, maguk az akadémikusok foglalkoznak az Akadémia politikai életével. Kívánatos, hogy a pártonkivüli professzorok is olyan politikai képzettségi szinten legyenek, hogy átvegyék ugyanezeket a tennivalókat és módszereket saját intézeteikben. Mindig az volt az aggályunk, hogy rólunk határoznak nélkülünk, miközben mi ismerjük a problémákat. Ezt kivánják az uj politikai módszerek megszüntetni.

Reméli, hogy a Tanács tagjai világosan látják a kérdést.

Straub: a probléma felvetésénél nem erre gondolt,

csupán az vezette, hogy közeledjenek^ minősítések a realitások felé és ellentétek esetén legyen mód a professzor meggyőzésére.

Halay: szeretné a kérdést összefoglalni, hogy jól

értelmezte-e. A minősítést a professzor késziti el és ebbe belevonja a párt és szakszervezeti bizalmit, közösen csinálják meg a jellemzést. A minősitést a professzor irja alá és ide úgy érkezik be mintáz ő véleménye. Amennyiben megegyezés nem születik, akkor a dékánhoz illetve rektorhoz fordulnak, hogy segitse a kérdés eldöntését és igy születik meg a professzor véleménye a professzor aláírásával. Miután ez megvan, a személyzeti osztály külső információ adásánál ehhez a jellemzéshez tartja magát