Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. január 8., III. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
4 Munkás származású. Nős. 1943-ban iratkozott be a Testnevelési Főiskolára, de közben hadifogságba került, igy tanári oklevelét csak 1950-ben szerezte meg. Ekkor az OTSB-nél dolgozott módszertani területen, mint vezető munkatárs. Az olympiai csapattal 1956 október 29-én utazott el Melbourne-be, ahonnan nem tért vissza, majd New~Yorkba jutott ahonnan a kormány által meghatározott időkeret alapján önként 1957 márciusában hazajött. Kinttartózkodása idején egy gyermekotthonban volt felügyelő tanár. Az OTSB-ben történt szervezeti változások során áthelyezték a III.kerületbe, középiskolai tanári állásba. Jelenleg a Szentendre-úti gimnáziumban testnevelési és német nyelvet ta- nit. Labdarugó edző. Számos lapszerkesztőségnek és sportintéz- ménynak tagja. Módszertani segédleteket irt, ill. szerkesztett. Sport folyóiratokban edzés elméleti, versenyszervezési, sport igazgatási cikke, a magyar sportról a lengyel lapban cikke jelent meg* 1956. Melboume-i olympiai küldöttség helyettes vezetője. Több munkáért érdemérem kitüntetésben részesült. dr.Nagy Dénes egyetemi tanár ismertette a pályázók rövid életrajzi adatait és megállapítja, hogy mindannyian kitűnő szakemberek, igy igen nehéz közöttük választani. A tudományos munka szempontjából ugyvéli dr.Cseke Dénesnek van a legtöbb tudományos dolgozata. Felkéri dr.Hepp Ferenc elvtársat, hogy ismerete szerint szóljon az egyes pályázókról, fejtse ki véleményét melyiket tartaná a testnevelési tanszékünk vezetésére a legalkalmasabbnak. dr.Hepp Ferenc nagyon megtisztelő a testnevelésre nézve, hogy az Egyetem vezetője ilyen megtisztelésbe részesítette, hogy meghívta őt erre az értekezletre, látja azt, hogy milyen komolyan törődik az egyetem a testnevelés problémáival. A pályázókról annyit tud mondani, hogy az ország legkitűnőbb testnevelő tanárai. A kiválasztásnál több szempontot kell figyelembe venni, igy a nevelés, a tudományos munka területén elért eredményeket és a szervezői készséget is. Szerinte mégis a legkiválóbbak közé Cseke Dénest és Nádori Lászlót lehet sorolni. Cseke tudományos téren torony magasban áll, Nádori fiatalabb, több benne a szervezési agilitás. Itt azonban nem tartaná egyenes és becsületes eljárásnak ha nem közölné a bizottsággal azt, hogy ők mindkettőre igényt tartanak és velük a testnevelésnek komolyabb tervei vannak. Nem tartaná szerencsés választásnak, ha esetleg egy fél vagy egy év múlva elvinnék őket az Egyetemről és akkor ismét problémája lenne az Egyetemnek a testnevelési tanszék vezetőjének megválasztása. A helyzet azt hogy ahová ők Csekét és Nádorit ki akarják nevezni ott még nincs státus. Nádori jelenleg iskolán van, Cseke is otthagyja a minisztériumot, ók örömmel vállalnák mindketten ezt a munkakört, de azt, hogy ők is igényt tartanak Csekére és Nádorira kötelességének tartotta bejelenteni. A kérdés az, hogy ezt a tényt a bizottság most figyelembe veszi-e. A harmadik helyre Jancsót^ a negyedikre pedig Farkast sorolja. Tudományos vonalon Jancso, a sport szervezés terén viszont Farkas jobb, mindkettő szintén kiváló szakember. ötödiknek Énekest javasolja, ki komoly, törekvő egyén. Hatodiknak Csiszért. ki csendes, szolid ember, és nem mutat annyit mint amennyit ér. Keresztúrit és Kalmámét a hetédik, illetve nyolcadik helyre sorolja. Kalmámé rendkivül inteli- gens, de mivel a tanszékünkön női tanárok vannak a bizottság is helyesebbnek látja, ha a tanszék vezetésével férfi tanárt biznak meg.
