Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. január 8., III. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
tüntették ki. 14 dolgozata jelent meg. /monographia, ill. tankönyv, főiskolai jegyzet/. Kiadás alatt: Testnev. kézikönyv és kandidátusi disszertáció. A Művelődésügyi Minisztérium - Kálmán György főosztályvezető - igen szép működési bizonyitványt adott róla. Csiszár István 1922-ben Sepsziszentgyörgyön született, munkásszármazá 1940-bena honvédséghez vonult be katonai szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után a Toldi Miklós Sporttanárképző intézetben tanfolyamot végzett és ez alapján a honvédségben sporttiszti teendőket látott el. 1945-ben a Néphadsereg a Magyar Testnevelési Főiskolára vezényelte rendes hallgatónak. 1949-ben tanári oklevelet szer- zett. Az oklevél megszerzése után 1956-ig a Néphadseregben mint alezredes, testnevelő tanár, sporttiszti iskola kiképzési oszt.vez, ma, parancsnok, Testnevelési Főiskola katonai tanszék vezetői teendőket látott el. jelenleg az Attila-u Ált.Fiuiskola testnevelő tanári teendőit látja < Működési bizonyitványt a Honvédelmi Minisztériumtól, jelenlegi munka helyéről és a Testnevelési Tudományos Tanácstól hozott, melyben Hepp Ferenc főtitkár az állás betöltésére alkalmasnak tartja. Énekes Árpád 1921-ben született Szentmihályfán, szülei tanitók, nős. 1946- ban a Magyar Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett. 1946 végén a MADISZ Országos Központ Sportosztályára került, majd 1947- től 1949-ig általános iskolai tornatanárként működött. 1949-től 1951-ig a pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájában tanitott. 1951-be áthelyezték az OTSB iskolai osztályára, ahol annak megszűnéséig dolgozott, majd 1953-ig a Műszaki Egyetemre került. 1953-ban a Testnevelési Főiskolán adjunktusi beosztást kapott. 1957.szeptemberében létszámcsökkentés miatt a Hengersor-utcai gimnáziumhoz került. Tanári munkája mellett, mint edző is működik több sportágban /tenis: kosárlabda, stb./ 1955 óta válogatott ökölvivó edző. Gyakorlati mun kája mellett irodalmi tevékenységet is folytat, 4 szakkönyvben társ szerző, 1952-ben módszertani könyvet irt önállóan az általános isko lai szakkörök számára. 3 dolgozata jelent meg a Testnevelési Főisko lai Évkönyvben, ill. Sport és Tudományban. Számos szakkikke jelent meg a Népsport hasábjain. f arkas Pál 1912-ben született Módoson /Torontál megyében/ tisztvis ő szülő gyermeke, nős. 1933-ban szerezte meg tanári oklevelét a Testnevelési Főiskolán.ügy ezen évben a szegedi Klauzál Gábor gimnáziumban kapott óraadói beosztást, majd Budapestre került ahol 1948-ig gimnáziumban rendes ta nárként működött. Az Országos Sport Hivatal az uj iskolai évre az akkori budapesti Pázmány péter Tudományegyetemre helyezte át, itt i csolódott be közvetlenül az egyetemi testnevelésbe, melynek kapcsár főleg az orvoskari hallgatók fakultativ testnevelését vezette. 195Í ben amikor bevezették a kötelező testnevelést az orvoskar külön tar széket kapott, igy ő a Lenin Intézethez került. Amikor a Lenin Int< megszűnt a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya a kispesti Landler gir náziumban osztotta be, de itt csak 10 napot tanitott, mert ugyancsí a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya testnevelési előadónak hivta b< az osztályra, ahol jelenleg is dolgozik. Öt alkalommal nyert főisk* bajnokságot gerelyvetésben és tizpróbában. A főiskola elvégzése ut öt alkalommal volt a magyar válogatott atlétacsapat gerelyvetője. 1954.-től a mai napig a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubb szakosz vezetője, társadalmi edzője, elnökségi tagja, gondnoka. Szoros kap latot tartott az orvosi kar sportolóival, sportvezetőivel /Sujbert lal/. Az orvosegyetemi kezdő vivók edzője volt. 1938-ban Torna kéz könyvet állitott össze /3000 játék alapján/majd a "Játék pedagógiá
