Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. január 8., III. egyetemi tanácsülés - Az egyetem társadalmi szervezeteinek kapcsolata az állami vezetéssel

Issekutz: a partmegbizottak és a professzorok közötti együtt— működés megjavítására megjegyzi, hogy vannak olyan professzorok, akik nagyon el vannak foglalva é3 nincsenek abban a szerencsés helyzetben, mint az ő intézete, hogy kandidátus párt- megbizottja van, hanem esetleg egy központi gyakornok, vagy más fiatal asszistenö a partinegbizott és őzért a profösszor nem akar velük első vonalban tárgyalni. Javasoljak ,. hogy ilyen esetekben a pártmegbizott beszélje meg a kérdéseket először az adjunktussal és az adjunktussal együtt menjenek be a profesz- szorhoz es igy jobban fogja tu^ni képviselni a kérdéseket, s a professzor is szívesebben és jobban tud majd a pártmegbizot— tál tárgyalni. Ezt a közvetett utat talán meg lehetne próbálni,

Mozsonyi: gyógyszerész kari vonalon ismételten tárgyalt a KTliZ kari, sőt évfolyam megbízottéival és kérte őket, hogy a problémáikkal jöjjenek hozzá. Ez azonban a legritkább esetben történik meg. Maga részéről a hallgatókkal való beszélgetés kapcsán értesül különböző-problémákról, és akkor saját magának kell menni a ŐSZ megbízotthoz, amit igy nem tart helyesnek, A KISZ jöjjön a problémákkal a dékánhoz, nem lehet kívánni, hogy mindig a dékán, vagy a professzorok menjenek a KISZ képviselőhöz. Ismételten,szovátette ezt a kérdést.

Babies: ezt a feljegyzést a múltkori felszólalása váltotta ki, amikor a dékán és a KISZ szervezet.közötti problémákat felvetette, ügy látja, hogy a kérdés jelentősége a helyi problémákpn túlnő és^robléma oka nem is egészen az, amit a KISZ szervezet képviselője emlit. Az az érzése, hogy az egyetemi tanárokkal kapcsolatban egy bizonyos politika^mentes atmoszféra alakult ki, amely persze nem politikaként es, hanem passziv atmoszféra. Itt keresendő az oka a problémáknak. Ha a professzorok igényelték volna a KISZ támogatást, akkor nem kellett volna bizonyos kérdéseket a dék&natusban intézni, ezek adva lettek volna. Az egész egyetem életébe több politikai aktivitást kell belevinni, a tanári kart ebből a passzivitásból ki kell emelni. Van egy bizonyos sértődöttség is, ebből nehezen emelkednek ki az emberek. Részletkérdés azután, hogyan tudnának aprébb súrlódásokat megszüntetni. Az intézeteméi kell kezdeni a jó munkát, azokat

kell felrázni. Arra gondol, hogy tanácsülésen kell olyan anyagot tárgyalni, amelynek kapcsán politizálni kell a karnak.

Rektor: úgy gondolja, hogy senki sem él abban a tévhitben,

hogy Magyarországon az értelmiségi munka , az egyetem élete független a párt irány it ását ól* -fegieit jíiem igy van, mert minden a párt felelősségére történik. A part a következő hónapokban erőteljesebben fog politizálni az értelmiség kérdésében.

A VIII.kér. pártbizottság létrehozott már egy értelmiségi csoportot a pártbizottsága tagjai közül. Ennek az értelmiségi csoportnak tagjai egyetemünkről a VB.titkár,és személye. Ez a csoport aktivan fog foglalkozni az értelmiségi problémákkal úgy, ahogy ed^ig nem tuatak foglalkozni^ezzel a kérdéssel. .

Itt napirendre kerül az értelmiség kérdésé es az egyetemi munka. Másrészt az Akadémia területén ugyancsak a párt központi határozata értelmében megalakul az akadémikus partcsoport. Eddig az Akadémián a párt irányitÁ&íP-^sak api. AkfldéaUjfy főosztályán át, ot-iairi hivatali "pártszervezetén ^ere^sztül

ment ég/'áz V. kerület irányítása alá tartozott. Most létrejön a kommunista akadémikusok pártesoportja, mely közvetlenül a pártközponttal tartja a kapcsolatot. Ez döntő tudománypolitikái kérdés, mely a munkát nagyban segiteni fogja. Ha ezx f

^« - -- /L/j /iAÍ//tUyi sí d > 'MflUAUi'Hrt