Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
A népművelés a szocialista állam kulturális funkciójának szerves részeként, egyrészt az általános, valamint a szakismeretek sokoldalú bó'vitése révén, másrészt a dolgozó nép alkotó kedvét, erejét támogatva, érdeklődését, igényeit fi- gyelembevéve valósul meg. A népművelés tehát nem pusztán állami feladat, hanem az egész társadalom alkotó kezdeményezéseivel, igényeivel számoló, azokra épitő tevékenység, amelyet természetesen az állam közvetve, vagy közvetlenül irányit és befolyásol mü- veló'désügyi apparátusa révén - a legjobb szakemberek bevonásával. Különös gonddal, sokoldalúan kell foglalkoznunk a munkások, valamennyi dolgozó réteg szocialista tudatának fejlesztésével. A népművelés fontos feladata a természet és társadalom fej lödé störvényei- nek megismertetése, ennek kapcsán az idealista világnézet fokozatos legyó'zése, a nacionalizmus gyökereinek, hamis illúzióinak feltárása, a mindennapi élet kérdéseinek á szocialista épités és erkölcs szempontjából való magyarázása. ' Ezt igen változatos eszközökkel, tudományos módszerekkel, - általában az irodalom, művészetek, tudomány anyagának tervszerű felhasználásával, fokozatosan kell el érni. A népművelés tudományosan is megalapozott tevékenység. A munka irányításában és végzésében biztosítani kell a tudományosság és tervszerűség elvét. Különlegesen fontos szerep jut ebben a Népművelési Intézetnek, a müvelésügy. más tudományos - elsó'sorban pedagógiai, lélektani stb. intézeteinek, az egyetemek, főiskolák egyes tanszékeinek /pedagógia, néprajz, lélektan, történelem, stb./. Biztosítani kell a népművelők magas színvonalú képzését és továbbképzését, gondoskodni kell arról, hogy a tudományegyetemek, főiskolák, akadémiák fakultative tanítsák a népművelést. Ennek lehetó'ségét elsó'sorban a pedagógusképzésben kell biztosítani. A társadalmi haladás, a szocializmus épitése érdekében a nagy haladó magyar gondolkodók, és népmüveló'k úttörő' nyomdokait követve a népművelés sajátos eszközeivel is segíteni kell a nép különböző' rétegeinek összefogását, egyetértését. Önmagában az állam - az állami szervek - ezt nem érhetik el. A széles dolgozó rétegeket átfogó népművelés csak a társadalom, a széles dolgozó rétegeket átfogó tömegszervezetek - a szakszervezetek, Hazafias Népfront, KIS£,- MSzBT., stb., a tudományos, művészeti', kulturális egyesületek, tanácsok, szövetségek - tevékenységére épülhet. A szakszervezetek - általában a tömegszervezetek - kulturális nevelő munkája szerves részét alkotják az állam népművelő tevékenységének. Munkájukat az egységes párt és állami kultúrpolitikán belül irányelveinek megfeleló'en - az állami szervekkel összehangoltan és egyetértésben, a közös célok eredményes- megvalósításának szem előtt tartásával végzik. A szakszervezetek érdekvédelmi feladatai magukban foglalják a dolgozók kulturális érdekeinek védelmét is. A dolgozók igényeinek maximális kielégítése - az e célra fordítandó anyagi eszközök helyes felhasználása - körültekintő, tervszerű munkát igényel. Az anyagi eszközök felhasználása terén mutatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében a népgazdasági tervekben a kulturotthonok s egyéb művelődésügyi létesítmények építésére előirányzott összegeket ezentúl nem az egyes ipari, vagy más tárcák, hanem a Művelődésügyi Minisztérium költségvetésébenkell előirányozni és a SzOT-tal egyetértésben kell felhasználni. Figyelembe véve egyes vidéki városok jelentős hagyományait, munkásosztályunk s a töDbi dolgozó osztályok érdekét - a szakszervezetekkel, Hazafias Népfronttal együtt - mindent meg kell tennünk a vidéki művelődési központok virágzásáért /Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, stb./. A társadalom s az állam jelentős anyagi erőforrásait is igénybevéve arra kell törekedni, hogy a falvak és tanyavilág kulturális elmaradottságát minél előbb megszüntessük. Az elhanyagoltabb országrészek, tájak kulturális életének- 31 -
