Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
B/ Felsőoktatás A felszabadulás óta felsőoktatásunk alapvető változáson ment át. Az épülő szocialista társadalmi rend igényeinek kielégítése céljából jelentősen bővitettük felsőoktatási rendszerünket. A fejlődés arányai kitűnnek abból is, hogy az 1937-58« tanévben 16 egyetem és főiskola működött 37 karral az országban, 1957- ben hazánkban 29 egyetemen és főiskolán folyik oktatás és ezek 47 karra tagozódnak. A felsőoktatásban részesülő hallgatók száma több mint háromszorosára emelkedett. Az egyetemek levelező és esti tagozatain a dolgozók ezrei számára tettük lehetővé a felsőfokú szakmai képzettség megszerzését. Egyetemeink és főiskoláink kapuit szélesen kitártuk a munkás és dolgozóparaszt ifjúság előtt, több mint 50$-ra emeltük számarányukat és ezzel megszüntettük a volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumait. 1947 és 1957 között az egyetemek nappali, esti és levelező tagozatán, több mint 69 ezer személy szerzett oklevelet. Ezen kivül a pedagógiai főiskolák szaktanári tanfolyamain közel 10 ezer tanitót képeztünk át szaktanárrá. A marxizmus-leninizrnus kötelező oktatásának bevezetésével megteremtettük a hallgatók képzésének tudományos világnézeti alapjait. Vannak már marxista szakembereink is, általában megindult a marxizmus-leninizmus behatolása a szaktárgyak oktatásába. Az oktatás és nevelés legfontosabb módszertani elveinek tisztázása, számos tankönyv megjelenése elősegítette az egyetemi munka színvonalának emelését. A felszabadulás óta kiadásra került 665 egyetemi és főiskolai tankönyv közel másfél millió példányban, megjelent 19500 egyetemi jegyzet több mint 4 millió példányban. Ösztöndíj és szociális támogatás cimén jelentős összegeket fordítottunk az egyetemi ifjúság tanulásának segítésére. A Horthy- korszak 1937-38-as tanévében 2800 egyetemi hallgató lakott internátusbán, ezzel szemben 195?“57 tanévben 15*500 hallgató részeset diákotthoni elhelyezésben. Mindezek eredményeként leraktuk a szocialista felsőoktatás alapjait. Az ellenforradalom ez ellen is támadást inditott és igyekezett restaurálni a régi egyetemet. A kormány - meghiúsítva a felsőoktatás területén is az ellenforradalom kísérleteit - biztosítani kivánja az egyetemek és főiskolák további fejlődését. Az egyetemi képzés célját a tudományos utánpótlás nevelésében és magasan kvalifikált gyakorlati szakemberek kiképzésében jelöli meg. Az egyetemnek - korszerű szakmai tudás mellett - fel kell vérteznie hallgatóit a marxista-leninista világnézettel, politikai tájékozottsággal és olyan erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek képessé teszik őket a politikai helytállásra, a szocializmus ügyéért folyó odaadó harcra. Az egyetemen a szocializmus igényeinek megfelelő tudományos kiképzésnek kell folynia. Ennek elősegítése céljából meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy az oktatók minden rétege tudományos munkát is végezhessen. Meg kell szüntetni azokat a fölösleges kötöttségeket, amelyek - elsősorban a tudományegyetemek bölcsészettudományi karán - akadályozzák az elmélyült egyetemi munkát. A vitás kérdések eldöntése után meg kell teremteni a tantervi és szervezeti stabilitást.- 13 -
