Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

c/ Az ifjúság nevelését az egész társadalom közügyévé kell tenni. Eró'siteni kell a kapcsolatokat a pedagógusok és a szülőik között. Gondoskodni kell a pedagógusok és a szülők korszerű pedagógiai és lélektani felvilágositásáról.

A társadalmi szervezeteknek, a sajtónak, a rádiónak, a könyvkiadásnak stb. egybehangoltan kell segiteniök ifjúságunk egészséges szellemi és erkölcsi fejló'dését, harcolva mindazon káros hatások ellen, melyek az ifjúságot ma még gyakran érik.

d/ Az ifjúság nevelésében nagy szerepet kell vállalniok az ifjúsági szervezeteknek. Nevelő' munkájukat sajátos eszközökkel kell végezniük számolva az ifjúság életkori sajátosságáéival, öntevékenységre való vágyával, az érdekes, romantikus foglalkozások nagy nevelő' erejével. Az ifjúsági szervezeteknek messzemenő' politikai, és pedagógiai segitséget kell kapniok munkájukhoz.

e/ Az általános iskolák I-IV. osztályaiban 1956-ban életbeléptetett uj tantervek és tankönyvek után 195Ö őszén az ált. iskola V-VIII. osztályában, majd a középiskolákban uj stabil tanterveket és tankönyveket kell bevezetni, melyek tudományos ismereteket nyújtanak, megalapozzák a materialista gondolkodást, s jelentős szerepet töltenek be az ifjúság erkölcsi- politikai nevelésében. Minden iskolatípusban meg kell szüntetni a tanulók túlterhelését.

f/ A tudomány és technika korunkban végbemenő óriási méretű fellendülése megköveteli az általános műveltség tartalmának korszerű meghatározását s az álta^ lános iskola és a gimnázium munkájának ennek megfelelő átalakítását, a politechnikai képzés elemeinek, vagyis a tudomány ipari és mezőgazdasági alkalmazása alapvető ismereteinek és készségeinek a kialakítását.

g/ Az ifjúság oktatásában és nevelésében megfelelő helyet kell kapnia az esztétikai és a testi nevelésnek.

5. Gyermekvédelem. Gyógypedagógia

Az elhagyott és züllés veszélyének kitett gyermekek számának csökkentése érdekében fokozni a társadalom, elsősorban a szülők felelősségét gyermekeik nevelése iránt. Csökkenteni kell a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számát, növelve a gyermekotthoni férőhelyeket.

Nagy munkát kell végezni a megelőzés megjavításáért, a napközi otthonok fejlesztéséért, az iskoláthagyott gyermekek hasznos munkával való foglalkoztatásáért.

A testi és szellemi fogyatékos gyermekek számára tovább kell növelni az otthonokkal egybekötött és a bejárásos intézmények számát. A gyógypedagógiai főiskolai képzést egyetemi szintre kell emelni.

4« A pedagógusok feladatai, erkölcsi és anyagi megbecsülésük

a/ A pedagógusok az ifjúság nevelésének feladatát csak úgy tudják ellátni, ha a szocializmus hiveivé válnak. Ezért a pedagógusok közti marxista-leninista propaganda és agitációs munkának úgy kell folynia, hogy egyre több pedagógus tegye magáévá a tudomány és valóság tényeitől meggyőzve az iskolai oktató- nevelő munka eszmei alapját képező dialektikus materialista világnézetet. A marxista-leninista ismeretek megszerzésén túlmenően rendkivül fontos a szocializmus épitésének gyakorlatában való részvételük iskolai munkájukon túl is. Iskolánkivüli munkájuk főterülete a népművelési munka legyen.

b/ A pedagógusok megítélésének legfőbb mértéke az legyen, hogy milyen eredményt érnek el az oktató-nevelő munkában.

c/ Folyóiratok, könyvek, előadások, hazai és külföldi tanulmányutak utján biztosítani kell, hogy a pedagógusok megszerezhessék a munkájukhoz szükséges tájékozódást és felkészültséget.- 11