Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
3 Mindenek előtt le kívánom szögezni, hegy az észrevételek túlnyomó - részt csupán a Diákjóléti Bizottság meglátásain alapszanak és nem támaszkodnak a hallgatók véleményére és észrevételeire. Az első félévi tandijak névre szóló kiírása a rendelet értelmében október 31. előtt történt meg. Az azóta eltelt idő túl rövid, a hallgatóság véleményének megismerésére. A beérkezett felülvizsgálati kérelmek sem adtak erre megfelelő támpontot, mert legtöbbjük a rendelet hibás értelmezéséből eredt? illetve olyan hallgatóktól származott, akik az elmúlt tanévben jobb tanulmányi eredményük alapján . élveztek tandíjmentességet. Mielőtt az uj rendelet alkalmazásának részletezésébe belemennék? általánosságban szeretnék rámutatni a régi /1955/ és az uj tandíj és ösztöndíj rendelet alapelveire. Mindkettőnek alapelve, hogy a Kormányzat szükségesnek tartja, hogy anyagi helyzetükhöz mérten a szülők is járuljanak hozzá gyermekeik tan itta tás i költségeihez és úgy-inakkor az anyagi táraog itás olyan rendszerét kell megvalósítani, amely az egyetemi fiatalságot fokozottan serkenti a jobb tanulásra//kulturális programmtervezot 1957/. Mindazonáltal . két rondolétből az derül ki, hogy mig az első rendelőt úttörő volt ezen a term, tehát cs k irányt mutatott, de a tulgyors átmenetet igyekezett elkerülni, a második rendelet mar konkrétabb megvalósításhoz nyúl. Amonnyib-.n tehát a két rendelet között párhuzamot akarunk vonni, illetve előnyeit és hátrányait akarjuk megvizsgálni, elsősorban az alapelv helyességét illetően kell állást foglalnunk és -nz ösztöndíj rendelőtöket fejlődésükben kell nézni. Nem kétséges, hogy 5-6 évvel ezelőtt még az volt az álláspont, hogy az állam teljes egészében biztosítsa az eg/'etemre kerülő, különösen a munkás és paraszt származású fiatalok megélhetését és a tanulmányi eredmény a támogatás mértékében nem sok szerepet játszott. Ez az álláspont nyilván helyes volt akkor, amikor a munkás és paraszt szülők óppenhogy felszabadultak és a nyomasztóan kis kereseti lehetőségek után jobb nogélhütéshez jutva, csak fokozatosan érhettek el magasabb életszínvonalat. Ugyanez vonatkozik a munkás és paraszt- származású fiatalokra is, akik a kultúra megismerésének lehetőségeitől elzárva, sokszor lényegesen alacsonyabb színvonalú érettségivel, rendelkezve, még maximális erőfeszítéssel sem érhettek el jobb eredményt. 12 év távlatában ezek a nehézségek egyre inkább felszámolód-, tak, s az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, továbbá a szakmai nevelés színvonalát tekintve, már nem fejlődést szolgálnák. Ilyen értelmezésben szomügyre véve a két rendelet az alábbi szempontokban hasonlít, ill.tve tér el egymástól. 1./ A t indijelentősség jövőd.Ion határa mindkét esetben 1.600.-Ft. Szociális szempontból az uj rendelet előn-y-c, hogy már egy ellátatlan testvér esetén iCC>-Ft--1 emeli a kereseti h tart, továbbá rendkívül indokolt esetekben az eddig nehezen olbirál- hatéj a fizetési határon lévő kereset lenéi további 200.-Ft emelést tesz lehetővé, Megszorítás az uj rendeletben csupán az, hogy a saját hibájukból évismétlők tandíjmentességben nem részesülhetnek. /
