Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. július 17., IX. rendkívüli egyetemi tanácsülés - A Gyógyszerészi Szerves Kémiai Intézetben létesített egyetemi tanári állás betöltésének kérdése

sát tanulmányozták. Megállapították, hogy a kifejezett diuretikue hatás mellett nem befolyásolják a glomerulus filtrálót és a vesén átaramló plazma-mennyiséget, a sókiüritést fokozzák. E dolgozatban is igazolja Clauder, hogy orvosmunkatársakkal dolgozva, a szerves vegyiileteknek nem kizárólag csak a kémiai prblémáik érdeklik, hanem azok hatásmechanizmusa is érdekli őt. A dolgozat végén összefüggéseket államit meg a konstuticio és a diuretikue hatás között.

15/ Clauder Ottó: A mellékvesekéreg hormonja.-Magyár Kémikusok Lapja Д952/ A mellékvese kéreg' hormonjai ugyancsak a kémiai konstitució és a fiziológiai hatás közötti összefüggések alapján tárgyalja. Nagyszámú irodalmi adat felhasználásával a szerkezeten végzett változtatások befolyását ismerteti a htfcásra és önálló elméletet állit fel a fiziológiai h8tás befolyásélására.

SzalsflnÍrnak, Clauder Ottó tudományos munkásságának jelentős részét teszik V-i szabadalmai. Az ezekben lefektetett eljárások önálló és eredeti voltát az a tény igazolja, hogy azokat szabadalomnak fogadták el. A szabadalmi munkák részben hazai bejelentésnek, részben pedig külföldiek. A szabadalmi munkák teljes publikációját sok esetben szabadalom védelmi jogok korlátozták és az önálló eredmények csak később kerülhettek vagy kerülhetnek közlésre. 28 bejelentett szabadalma van, melyek felsorolása a 10/ mellékletben található. Ezek közül antituberkulotikus témájú az 1/ és 2/ magyar szabadalom, utóbbi a p-arcinoszalicilsav észter-származékokkal foglalkozik /lásd 10/ számú tudományos dolgozatát/, ez utóbbinak változatait a 4/ alatt mellékelt svájci, az 5/ alatt mellékelt heiinatdi hollandi és a 19/ alatt mellékelt britt szabadalom,

A 20/ számú magvar szabadalom izonikotinsavhidrazid előállításban fontos közbeeső termékről szól, a 22/ magyar szabadalom a p-aminoszalicilaav- hidrazid előállítására ad egy gazdaságos előállítást, 2 23/szabadalom ugyancsak egy uj P-arainoszalicilsav-származék előállítását adja meg,

A 24/ magyar szabadalom uj izonikotinsavhidrazidfszármazékokat tárgyal /v.ü, 16/ és 2l/ számú tudományos dolgozatot/ egyik származék klinikai kipróbálás alatt van, A 25/ szabadalom részben azonos a/ 18/ tudományos dolgozattal, de annál általánosabb.

Antihisztamin hatású vegyületeket ir le a 6/ és 7/ magyar szabadalom.

Az "Ahistan" nevű antihisztamin tipusu vegyületek leírását adja meg.

Az irodalomban teljesen újak. A szabadalom nem jelenhetett meg közleményben szabadalmi okok miatt. Erről a témáról a Magyar Kémikusok Egyesülete 1949-ben tartott szegedi vándorgyűlésen tudományos előadást. A svéd "Astra” gyár leközlte ezt a vegyületet később, de a Clauder szabadalma egy hónappal korábbi eredetű. Megjegyzendő, hogy újabban az derültki, hógy apazmolitikus hatásuk van e vegyületeknek s az erősebb a "Perparin"- énál.

A 21/ magyar szabadalom a :,Benadril" előállítására ad uj eljárást, amivel hazai előállítása is lehetővé válna.

Diuretikue hatású anyagokkal foglalkozik a 8/ számú alap magyar szabadalom és ennek változatai: a 9/ osztrák, 10/ svájci, ll/francia, 12/ svéd, 13/ angol, 14/ holland, 15/ német és a 27/ svéd.

Főlsav-származékok és intermedierek előállításáról szólnak 17/ és 18/ szabadalmai.

Chloromicetin intermédier állítható elő 18/ szabadalma alapján. Ergometrin félszintézisre vonatkozik a 28/ magyar szabadalom. A bizottságnak tudomása van arról, hogy Claudernek számos újítását fogadta el a Kőbányai

Gyógyszerárú Qyár, ezeket azonban pályázatához nem mellékeli.