Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. július 17., IX. rendkívüli egyetemi tanácsülés - A Gyógyszerészi Szerves Kémiai Intézetben létesített egyetemi tanári állás betöltésének kérdése

Megjegyzés. Mivel Clauder a / tuberkulosztatikus hatású anyagokkal mély- rennt oan ^e több dolgozatában foglalkozott, az erre vonatkozó dolgozrtöket /10,11/, 12/, 16/, 17/, IS/, 19/, 20/ és 21/ a következőkben egymásután ismertetjük és ezütán tértink rá a 13/, 14/, 15/, dolgozatok értékelésére,

10/ Clauder Ottó - Toldy Lajos - Fabricius Imre: Tuberkulösstatikus hatása anyagok 1, - Magyar Kémikusok lepje /1949/.

A p-amiuoszalieilsav néhány újabb észter-származékát Írja le, ezen vegyű- letek bokterioeztntikus titere háromszor, illetőleg négyszer Jobb, mint a p-aírihoszslicilsavé, A propilészter klinikai kipróbálás alatt is volt, de gyártására nem került sor. A fenilószter Franciaországban elismert Jó gyógyszer. Ez a dolgozat szabadalom tárgyát is képezte.

11/ Cleuder Ottó - Toldy Lajos: Tuberkulösstatikus hatású anyagok II.- MRgyar Kémiai Folyóirat /1950/Т"*

4 *

Az irodeIonban eddig nem ismert újabb p-aminoszalicilsav-szármozásokat iemertetnek: annak különféle amidjait állították elő, illetve a 2-klór- é-aminobenzoesevnak néhány újabb amldjät. A vegyűletek előnyös tuberku- lorztatikus hatással rendelkestek.

12/ Clauder Ottó - Toldy Lajos: Tuberkulosztatikus hatású anyagok III.- Magyar Kémikusok Lapja /1950/,

Olyan anyagokat állítottak elő, melyekről feltételezték, hogy gátolják a légző fermenten keresztül a baktérium életműködését.Esért a nikotinsavnak néhány uj amidJát szintetizálták, melyeknél az amino-caoport már eleve tuberkulösitatikuz hatású volt. Feltételezték, hogy a bakteriosztatikus hatás oka, hogy ezek a vegyűletek korr.petetiv antagonizmus utján a kodehid- rázba énűlnek be, A vegyieteknek valójában volt tuberkulosztatikus hatása,

1б/ Clauder Ottó - Eldua László - Szabó László - Róka József - Vági Oszkár- né: Tuberkulosztatikus hatású anyagok IV. Orvosi Hétilap /1953/

Az irodalomban leirt, eddig lemért tuberkulosztatikus vegyűletek szerke- zete és azok tatává közötti Összefüggésekről kialakult véleményét ismerteti. Ezután az irodalomban eddig nem ismertetett négy újabb izonikotinsav- hidrazid-származékot ir le, megadja azok bakteriosztatikus titerét és néhány származék toxicitási viazonyát is, A vegyűletek között volt néhány, mely erősen megközelíti az izonikotinsavhidrazid hatását és ugyanakkor lényegesen kevésbé toxikus. Esek közűi egy, mely a legelőnyösebbnek látásik klinikai kipróbálás alatt áll. A dolgozat végén az előállított vegyűletek kapcsán észlelt megfigyeléseit fejti ki, a hatás és a szerkezet közötti összefüggés szempontjából.

Megemlítendő, hogy Clauder hidrazidokkal már régebben kísérletezett, a p-aminoszslieilsavhidrazld és a nl>otinsavhidrazid formájában,

17/ Eidus László - Clauder Ottó - Bagdy Dávid - Róka József: Liofilizált marhaplazma a lka Ima zása^yeebokt ér ium Tuberculosis tenyésztésihez.

A kísérletes Orvostudomány/Í955/•

A tuberkulosztatikus hatású vegyűletek való elmélyült foglalkozása során szükségessé vált a táptalaj-készítésnek kérdése is. Olyan fehérje forrás bevesetésére törekedtek - tekintettel a folyékony táptalajok aok irányú alkalmazására - amely állandó Jellegű, könnyen tárolható, gravimetriásán drozirozhetó és a tenyésztés mértéke megfelel az sddlf? használt optimális protein-forrásoknak. Vizsgálataik alapján erre a célra a liofilizált marha- plasma vagy szérum igen jól használható.