Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. július 17., IX. rendkívüli egyetemi tanácsülés - A Gyógyszerészi Szerves Kémiai Intézetben létesített egyetemi tanári állás betöltésének kérdése

- 4 Straub professzor szerint Clauder Ottó a Gyógyszerészi Szerves Kémiai Tanszék betöltésére "érett, jó vezető",

Straub professzor véleményét az ntszándékkal azért emeltek ki, mert ez kifejezetten az egyetemi oktatói működésére vonatkozik. Hasonló meleghangú éa mindenben a már felsorolt tényeket hivatalosan is alátámasztó működ'si bizonyítványai vannak azonban eddigi munkahelyeiről is: as Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályának akkori vezetőjétől Schulek Elemértől /1938.március 23/, a Kőbányai Oyógyszeráru Gyártól Pillieh mostani főmérnök szignálásával, az I.Belklinikától Rusznyák 1st professzortól. Utóbbi többek között ezt Írja: Munkáját a legmagasabb fc tudományos szinten vórrezte, nagymértékben hozzájárult a klinika laboratóriumának fejlesztéséhez. A klinikán végzett tudományos munkássága a к Unikum igényeiből kiindulva, vezetett uj, a gyakorlatban máris bevált gyógyszerek felfedezéséhez." Külön hangsúlyozzuk azt a tényt, hogy Clai Ottó 1950 októberétől egyidejűleg látta el feladatát a Kőbányai Gyógyai áru Gyárban és az Orvostsdományi Egyetem I.sz.Belklinikáján, valamiüt, hogy a két már önmagában is nagy feladat mellé 1953 őszétől as egyetemi oktatás minden terhével Járó munkakört is vállalt. Valamennyi munkaköri nek eüknek ellenére mind minőségileg, mind mennyiségileg Jól meg is feli

Az eddig ismertetettekből nyilvánvaló Clauder Ottó elsőrangú szaksai kénsettsége, kutató készsége, lebo-atóriumi- és üzemi szervezési adott* sága. Oktatói működése elé is nagy várakozással tekinthetünk, mert meg* bizott előadói minőségében is a szerves kémia o.tárgykör elméleti- és gyakorlati oktatásának felépítésével és megszervezésével és szinte emb< feletti energiájával bebizonyította mennyire hivatott arra és mennyi adottsággal rendelkezik, hogy tudását az ifjú nemzedéknek átadja.

Clauder Ottó tudományos munkásságának dokumentálására 21 dolgozatot,

28 szabadalmat, 3 egyetemi jegyzetet nyújt be és 10 tudományos előadás megtartásáról számol be,

^«Ejegyezaűk, hogy s 21 dolgozat közűi 5 dolgozat olyan, amely eredeti* leg mag.-ar nyelven jelent meg. A szabadalmak közűi viszont eredeti tudományos dolgozatnak értékeljük azokat /3, 6, 7, 8, 17, 18, 20, 22, 23 24, 25, 26, 28/, an.elyek tárgya a szabadalmi jog védelme miatt dolgoza* ként még nem jelenhetett meg.

Valójában a tudományos munkához kell sorolnunk azonban ez ipari és ipa* fejlesztő munkásságából azokat az eljárásokat, melyeket vagy maga, vaf£ a Kőbányai Oyógyszeráru Qy rban munkatársaival együtt dolgozott ki. Szerves szintézis körébe tartozik ezek közűi 66 eljárás, növénykémiai vonatkozású eljárás 6 és biokémiai anyag előállítása l/ részletezést 1 s 10/ E slstti mellékletben./.

Tudományos dolgozatai magyar- és német nyelven Jelentek meg. 5 dolgoza bsn munkatársai voltak, 12 dolgozatban viszont munkatárs volt.

Az egyes dolgozatok rövid értékelés«:

1/ Clauder Ottó*. Tellur meghatározása. /Kristályos fém tellur és Tsllu dioxid alakjában/. Doktori értekezés 1931.

A dolgozat bevezető részében s tellur bevezetésének történetét Írja 1« Gorbóes^és Köch ezirányu munkásságát felhassnálvs ismerteti Kitaibel f és Klaproth kösötti prioritási vitát. Megállapítása szerint Kitaibelt illeti a tellur felfedezése és nem Klaproth-ot, mint ahogy ez s világiroda Ionban szerepel•