Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1956. szeptember 25., rendkívüli rektori tanácsülés - Felsőoktatási dolgozók bérrendezése

Rektor.: az ülést megnyitja és elnézést kér, hogy az ülést

ilyen váratlanul és sürgősen kellett összehívnia, de az Oktatásügyi Közlöny a felsőoktatási bérrendezés végrehajtási utasításával csak most jelent meg és olyan igényeket támasztanak, hogy szeptember 27-ig el kell készíteni a besorolási javaslatokat és a minisztériumnak fel kell terjeszteni. Megjegyzi, hogy^ezelőtt 11 nappal értekezlet volt ebben a tárgyban az eü,minisztériumban Gubi elvtárs elnöklete alatt, ahol ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy ez a besorolás politikai munka is, különösen a mostani politikai légkörben és ha az értekezlet után 3 nappal jelent volna meg a végrehajtási utasitás, akkor is későn lett volna, ők a felelősséget az O.M-ra hárították át. - Miért politikai kérdés ez? Az adjunktusi állásnak két fokozata, a tanársegédi állásnak 3 fokozata van, minden egyes dolfozót ezekbe a fokozatokba kell besorolni. A szolgálati idő szerinti megállapítás nem probléma, mert rendelkezésre állnak az adatok, azonban annak, hogy egy adjunktus az első vagy második, egy tanársegéd a három közül melyik fokozatba lesz beosorolva, annak külön súlyos kihatása van. A rendelet szerint szerzett jogok nincsenek, hanem a végzett munka arányában lehet besorolni mindekit, egy feltétel van, hogy kevesebb fizetése nem lehet mint megelőzőleg. Az az álláspontja, hogy ez lesz az első lépés, amikor a profesz- szor elvtársaknak a politikai felelősségfel és egyben a hatáskörrel élniök kell. ügy gondolja, hogy javallataikat a professzor elvtársak a helyi párt- és szakszervezeti képviselők bevonásával úgy készítsék el, hogy a csucsbizottság csupán az anyagi szempontból való változtatásokat és középérték kiszámítását végezze el. Eddig hasonló akcióknál a professzorok a politikai felelősséget a rektorra,^ a központi szervekre hárították. Azért volt sürgős ennek az ülésnek összehívása, hogy a dékán elvtársak lehetőéeg még ma hivják össze a professzorokat és meg kell adni a szempontokat a gazdasági igazgatóság segítségével, az intézetek hozzávetőleges keretét, fel kell hivnipciusg# a figyelmet, hogy intézeten belül a középarányt be kell tartani és hogy gondosan mérlegeljék, hogy a besorolandó szakmai, politikai szintje szerint melyik fokozatba kerüljenek.

A gyakornokok közül azok, akik már eltoltötték a 2 éves szakmai gyakorlati időt tanársegédi besorolást kapnak. Fel kell hivni a professzorok figyelmét arra, hogy munkakörül azért ugyanaz marad, mert ezáltal megszűnik egyetemünkön a gyakornoki kulcsszám, tehát a régi ér elemben vett tanársegédi munkák''~t másképpэ ’ell értelmezni.

Probléma lesz ez az elméleti intézetekben egyes esetekben, ahol még a 2 éves szakmai gyakorlatot el nem végzett orvosok tanársegédi besorolásban vannak. Ezeket vissza kell bérszempontból sorolni 1300 ft-ra. A cimük megmarad, csak a fizetés változik.

Ez kényes kérdés lesz, de igy kell eljárni.

Továbbá vadnak olyan központi gyakornokok minisztériumi státuson, akiknek a 2 évi szakmai gyakorlata eltelt már, de nem kaptak eddig egyetemi statusra besorolást, ezek is maradnak 1300 Ft-tal. Ez is nehéz helyzet lesz.

A professzori javaslatokat egy csucsbizottság fogja felülbírálni, hogy az egyetemi keretet ne lépjék túl. A csucsbizottság elnökéül dr.Issekutz -^éla rektorhelyettes elvtársat jelöli^ki, tagjai a fakultások dékánjai, a Párt V.B., a szakszervezet/ képviselői, a személyzeti osztály, gazdasági osztály vezetői.

Egy probléma van, amihez hozzászólást kér, hogy osszák-e fel a kereteket intézetenként és igy értesitsék a professzorokat? Ebben az esetben a baj ott van véleménye szerint, hogy akkaor tartani kell magukat a most meglévő keretekhez. Az elmúlt években egyes