Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1955. október 17., I. egyetemi tanácsülés - Az Egyetem területéről Kossuth díj javaslat
- 5 törzset 1 : 10.000 higitásban agglutinálta /diagnosztikus érték: 1 : 500 felett van/ /Gyógyászat, 1943/ 194-1- 43-ban 225 ismeretlen eredetű lázas beteg között 3 olyat talált, akiknek vérsavója a diagnosztikus törzset positive agglutinálta, de a fertőző források után kutatva a helyszínen gyűjtött 40-50 mezei egérben leptospira fertőzést kimutatnia nem sikerült. /Népegészségügy, 1947,44.sz./ Kényszerű szünetelés után Kopenhágai törzsekkel folytatta a hazánkban nyaranta nagyszámmal előforduló meningitis serosa esetek léptospirosisra vonatkozó vizsgálatát, bár Ivanovics a szegedkömyéki hasonló esetekből 'azidőben a lyphocytás choriomeningitis virusát izolálta. A kérdés tisztázása érdekében munkaközösséget létesített az OKI és az Egyetemi Közegészségtani Intézet között, ahonnan Fűzi Miklós vett részt a munkában. Ezen munka során 1949- ben a zalai meningitis serosa járvány alkalmával 12 beteg közül 6 beteg véréből tenyésztettek ki leptospirát, mely hazánkban az első pozitiv tenyésztési eredmény volt. Ugyan.csak a helyszínen gyűjtött egerek közül 15.9$-ban volt az egerek veséjéből leptospira tenyészthető /Nép- egészségügy, 1950.2.sz./. A további vizsgálatokat már az Orvostudományi Egyetem Mikrobidogiai Intézetében végezte 1951.óta. Alföldy és munkatársai felderítették a kapuvár közelében lévő hansági területen az évente ott nagyszámú megbetegedést okozó u.n. "hansági láz" leptospira aetio- logiáját /Orvosi Hetilap, 1952.32.sz./. Ugyanezt igazolták az ország egész más területén,Békés megyében, Újkígyóson is. Különösen kiemelkedő a soproni csatornamunkások közötti vizsgálat, melyben először nyert igazolást tenyésztési technikával, hogy az egyébként ritka Weil-féle betegség hazánkban is előfordul as ennek okozóját a leptospira ictero hemorrhagiae-t patkányokból is- tenyészteni tudták, l'ovábbi vizsgálataik során olyan leptospira törzset is találtak, melyet eddig másutt nem Írtak le, 1.953-ban Nógrádmegyében egy katonai táborban kutyák által terjesztett uszodajárvány leptspira eredetét is tisztázták. /Közlés alatt. Canicola-tipusu járvány/. Kutatásaik alapján a leptospira vizsgálatok folyamatos rutin-vizsgálat ok számára is hozzáférhetőkké lettek. Kiderült, hogy a leptospirosis hazánk minden vidékén elég nagy számban előfordul és a fertőző forrás szerepét az utóbbi években az egerek mellett egyre inkább a házi álltaok, sertések, szarvasmarhák, lovak veszik át. A végzett vizsgálatok állami gazdaságokban, tszcs-ben, bebizonyították, hogy az állattal foglalkozók és a pocsolyákban fürdő gyermekek között 195$. évben többszáz pozitiv eset volt kimutatható. Alföldy ^oltán vizsgálatainak tapasztalatait átadta a Debreceni Közegészségtani Intézet tagjainak is, akik a Hajdúságban hasonló megállapításokat tettek. Összef oglalJDás : 1./ Alföldj/'Zoltán érdeme a hazai leptospirosis kutatás megindítása és gyakorlatba való bevitele. / 2./ Vizsgálataival kimutatta, hogy hazánkban a leptospirosis különböző törzséi fordulnak elő, többek között sikerült a ritka Weil-féle betegség okozóját hazánkban is először izolálnia. 3./ Uj leptospira törzset is izolált, mely valószínűleg a külföldön megállapítottaktól eltár és a hazai törzsek serologiai változatának vagy esetleg eddig ismeretlen törzsnek is tekinthető.
