Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. október 17., I. egyetemi tanácsülés - Az Egyetem területéről Kossuth díj javaslat

- 4 kérdésben helyés a hozzáállása. Maga is személyes munkáján keresztül példamutató, bármilyen kérdésről van is szó, amivel a Párt megbizza. Székét a szempontokat is bele kell venni a javaslatba.

dr.l'óth: helyesnek tartja Babies professzor elvtárs megállapításait , hogy a rektor elvtársnál a tudományos munkát, Radnót professzor elvtár snőnél a szervező munkát kell kihangsúlyozni.

Issekutz: a rektor elvtársnál tehát beleveszik még a legutóbbi gyermekgyógyász kongresszuson elhangzott referátumát.

Babies; ilyen sok apró támogatásra a rektor elvtárs tudományos munkája nem szorul. Két komoly munkája van, az egyik, amelyik itt van előttünk, a másik, amelyik már nyomdában van. Olyan munka fekszik előttünk, ami mindenképpen megérdemli a Kossuth dijjal való jutalmazást.

Issekutz; tudomása szerint Radnót Magdal elvtársnő még magán tanár korában is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Emlékszik 1940-ben járt nála ebben a kérdésben, tehát azt lehet mondani, hogy kezdeményező tevékenységet folytatott.

Ha azonban Babies elvtárs úgy látja, hogy több a kilátás, ha közegészségügyi és oktatási vonalon javasolják, akkor ezt megfontolandónak tartja, mert hiszen Babies elvtárs tagja volt a Kossuth dij bizottságnak, jobban ismeri ezt a kérdést. Azonkivül az Akadémia részéről is történik jelölés, tehát megfont olajaidénak tartja, hogy oktatói, közegészségügyi és szervezési tevékenységét emeljék ki. Át fogja javaslatát formálni. - Alföldy professzorra vonatkozóan Dabis professzor részletes előterjesztést tett,amely szerint Alföldy professzor már 1939 óta foglalkozik a leptospirosis kérdésével, amiben valóban kezdeményező munkát végzett és munkásságának eredménye, hogy megállapította, hogy az országban meglehetősen el van terjedve a leptospirosis és kidolgozott rutin módszereket e lázas megbetegedések megállapítására és megállapította, hogy ezt a nagyobb háziállatpk is megkaphatják. Azt hiszi, hogy ez egy komoly közegészségügyi vonatkozású munkásság, amely talán ha nem is tudományos, de közegészségügyi Kossuth- dijra méltó. Felolvassa Dabis professzor előterjesztését; "■*ilábbiakb§tn javasolom Alföldy Zoltánt, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének tanárát és igazgatóját az ez évi Kossuth dij odaítélésére.

Javaslatomat indokolja az, hogy Alföldy Zoltán professzor a hazai leptospirosis kutatás megindításával és eredményes keresztülvitelével elsősorban közegészségügyi vonatkozásban, másodsorban a tudományos technika hazai kiépítésével szerzett jelentős érdmeket. Alföldy professzor a leptospi- rosissal 1942-ben kezdett foglalkozni az Országos Közegészségügyi Intézetben. Vizsgálatai előtt mindössze két Ízben merült fel annak a gyanúja, hogy ez a betegség nálunk is előfordul. 1939-ben a Budapesti Gyermekklinika /Móritz és Illényi/ figyeltek meg és közöltek le 7 esetet, továbbá Lukács az István kórházban 25 esetet, akiknél leptospi- rosist tételeztek fel, amit azonban laboratóriumi vizsgálatokkal nem sikerült igazolni. Alföldy 1942-ben külföldről beszerzett diagnosztikus törzsekkel igazolta, hogy a muraszombati leptospirosis gyanús esetek valóban azok, minthogy az egyik beteg vére a leptospira grippo-typhosa