Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1956. május 14., kibővített II. egyetemi tanácsülés - A második 5 éves terv közzétett irányelveinek megvitatása
- H /] If 4 Az egyetemnek mindenképpen arra kell törekednie, hogy a* szakorvosképzésben szerepe legyen. Maguk az egyetemi tanárok végezzék az orvostovábbképzést. A kórboncnokok szempontjából a létszám alacsony. Szükséges, hogy a 300 ágyas, vagy annál nagyobb kórházakban önálló prosector legyen. Ma 450 ágyas kórházakban sincs mindig ez megszervezve. Oka ennek, hogy az intézetek nem tudnak annyi szakembert kibocsátani. Biztositani kell a prosectuéákon a tudományos munka lehetőségét és felszerelést is a kórházak kefetein belül. Az igazságügyi orvosi kérdés rendezését, az igazságügyi orvosok kerületenkénti megszervezését az 5 éves terv végéig el kellene érni. A pathologiai orvosi intézetek létszámát emelni kellene. Ha megépül az elméleti tömb, akkor a budapesti igazságügyi orvostani intézetbe egy kriminalisztikai intézet elhelyezése válik lehetővé és ekörül kiépíthető volna az igazságügyi orvosi hálózat. Mint a Tudományos Bizottság elnöke látta, hogy az elméleti intézetek milyen nehézségekkel küzdenek, helyiségpeoblémák, állatistálló, műszaki felszerelés hiánya, stb.Ennek megoldásában csak aZ elméleti tömb felépítése nyújthat segítséget. Tudományos SLszerelési igényét hangsúlyozta az egyetem. A műszaki tudományok mellett és az általános egyéb irányzátok mellett az ország közegészségügyi tennivalói és az orvosi tudomány fejlesztése nagyon háttérbe szorult és maga részéről kifejezi, hogy ezt nem szabad véglegesnek tekinteni és minden segítséget meg kell a minisztériumnak adni, hogy ez ellen harcolni tudjon. Németh: az egyetemen magas szakmai tudást kivánó munkakörök nincsenek megfelelően bérezve, pl. boncmesterek, műtősök, stb. nem érik el még a szakmunkási nivót sem. Zoltán : szükségesnek tartja tudománycrs részlegek felállítását klinikai tanszékek mellé, esetleg 2-3 tanszék mellé fokozatosan, a Tudományos Bizottság által megállapított sorrendben. Ennek különösen beruházási és státus kihatásai vannak. Kérelme, hogy az itt felállítandó státusok tudományos státusok legyenek, nem tanársegédi és gyakornoki. A kutató- intézetekkel egy nivón állapítsák meg az állásokat. - Csatlakozik Németh elvtárs szavaihoz, a klinikák műtős és egyéb segédszemélyzete elhagyj a a klinikát a helytelen bérezés következtében. - Különösen súlyos kérdés az eü.középkáderek létszáma annál is inkább, mert a kiképzés terén nem várható változás. Ezen a problémán a segédápolói rend szer bevezetése segitene. Ez középszemély volna az ápoló és takaritó személyzet között, iskolai előképzettség nem szükséges hozzá, de természetesen költségvetési kihatása van. Ezzel tehermentesítenék a Szakképzett ápolók munkáját és a kórházi higiéné tisztaság és kultúra szempontjából is igen fontos volna. - Mint a Gazdasági Bizottság elnöke az élelmezés kérdéséhez megjegyzi, hogy az 5 éves terv azon célkitűzését, hogy fel kell javitani az élelmezést alá lehetne támasztani azzal, hogy a betegélelmezés az átlag'üdültetési élelmezés színvonalára emeltessék fel. Egy beteg legalább annyit igényel, mint egy üdülő egészséges dolgozó. - A gyógyszernorma kérdése: A népidemokráciák jelentős részében nincs gyógyszer norma, s ez nem is helyeselhető elvileg, A súlyos betegséget betervezni és- egy fix összeghez kötni lehetetlen. Azok nem sértik meg a pénzügyi fegyelmet ezen a téren, akik egyébirányu kötelességüknek nem tesznek eleget. Elismeri,
