Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1956. május 14., kibővített II. egyetemi tanácsülés - A második 5 éves terv közzétett irányelveinek megvitatása

Rektor ezzel egyetért.

Farkas István : az egészségügy terén az a benyomása, hogy a terv készítésnél bizonyos szemléleti hiba érvényesül. A terv ösz- szeállitásánál azokat a területeket, amelyek az állam számára pénzt hoznak, nagyobb mértékben támogatják, mint azokat a területeket, amelyek csak az állam pénzét fogyasztják. Az egészségügy ilyen terület. Ha a budapesti belkereskedelem területén racionálisabb pénzfelhasználás volna, akkor meg lehetne oldani az egészségügy problémáját. Erre kell felhívni a figyelmet, hog^ vizsgálják meg, hogy azok a beruházások, személyi problémák, nyomtatványok, stb., amik a belkereskedelem területén szerepelnek, nem felslegesek-e? Az itt megtakarított pénzből az egészségügy területére kell átcsoportositani. Erre kell hivatkozni, amikor több pénzt kérünk.

Haranghy: az ipar fejlesztése érdekében magas összegek szerepelnek,de nem látja a munkaegészségüggyel kapcsolatos irányelveket. A munkaegészségügy, a munkaartaImákkal kapcsolatos kutató munka milyen mértékben lesz támogatva? A termelést a munkás egészsége biztosítja, nem beszélve a szocialista állam célkitűzéséről.

Továbbra is fenntartja, hogy a morfológiai munka szerepeljen a kutatási munkák között. A' gerontológia kérdésében az Akadémiához fordult, ez nem anyagi kérdés, mint inkább szo- dciálpolitikánk egyik fontos része.

Balogh : a fogorvos kar válaszát a 12 pontra Írásban fogja megadni.

Rektor : tehát az országos terv egészségügyi és tudományos célok "támogatására vonatkozó tervszámok kérdésében a tanácsnak egyöntetű álláspontja van.

A nyilvánosságra hozott tervszámok azt mutatják, hogy úgy látszik az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok továbbra is irányadók maradtak, nevezetesen az egészségügyi és tudományos munkára a fontosságuk arányában nem megfelelően irányoztak elő összegeket. Javasoljuk ennek újabb átvizsgálását és a kérdés szakmai-politikai, általánsa politikai jelentősége szempontjából összegek átcsoportositását. Elsősorban úgy látjuk, hogy a kereskedelem, különösen a belkereskedelem üzletágában /üzletek áthelyezése, javítása,^ jól fogyó anyagok reklámozása, stb./'olyan összegek volnának minden zökkenő nélkül felszabadithatók, amiket át lehetne hozni az egészségügy támogatására. Ki kell emelni, hogy a nyilvámosságra hozott tervszámokban nem látjuk a tudömányos kutatásra, az egyetemi kutatásokra előirányzott összegeket, azonban ag-^ gasztónak találják, hogy a 80 milliárdos beruházási előirányzatból globálisan a tudományos munkára 5 évre csupán 350 millió forint val előirányozva, ami 0.43^-ot tesz ki. Fel^ kell hivni ugyanis a figyelmet, hogy egyetemeink és tudományos intézeteink felszerelése, épülete, elhelyezése,státusa és általános helyzete olyan, hogy a tudományos eredmények még a mostani záinten sem tarthatók fenn továbbra annak ellenére, hogy a tudományos kutatóink^felkészültsége magas nívójú. 'Ha nem sikerül a költségvetési átcsoportosítása, úgy megítélésünk szecint a tudományos munka szintje hanyatlani fog.

II./Az egészségügyi és szociális költségvetés keretén belül az egyetemi oktatás, nevelés, tudományos munka és az egyetemi gyógyító tevékenységre fordított összeg aránya az ország egyetemen kívüli egészségügyi szolgálatához viszonyítva