Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1956. február 28., IV. rektori tanácsülés - Az oktatószemélyzet jutalmazása
-6 Aránylag nagyon kevés ez a szám* Ennek a lehetetlen helyzetnek m kell szűnnie* Természetesen az első feladat ezt a politikát érvényesíteni. De - miként Orbán elvtárs mondotta -^nincs arról szó, hogy az elkövetkező években minden állásra kizárólag munkás-paraszt származású embereket hoznak be mindaddig, mig ^ a helyes arány ki nem alakul és sem értelmiségi, sem kispolgári származású embereket addig nem lehet behozni* Ennek az aránynak folyamatosan , a népi egység szem előtt tartásával kell kialakulnia, annak a népi egységnek, melyben vezető szerepet a munkás-paraszt egység tölt be* Másik kérdés az egyetemen lévő osztályidegenek problémája. Ez rendkívül nagy nyugtalanságot kelt, mert ez a 10*8 % mintegy 80 embert jelent* Azemlitett értekezleten felfedte azt a különleges helyzetet, mely e kérdés körül kialakult* Általánosságban szeretné informálni a Tanácsot erről* Orbán elvtárs kijelentette határozottan, hogy minden egyes osztályidegen származású embert nem kizárólag a papírforma szerint kell megítélni, hanem az 1945 óta végzett munkája, baráti köre, életformája, állásfoglalása stb* határozza meg a papiroforma mellett az osztályidegen fogalmát* Ha nem segíti a szocializmus építését, maga körül gócot alakit ki, ellenségesen viselkedik, akkor az ilyen embertől még abban az esetben is meg kell szabadulni, ha még olyan jó szakember is* El tudja képzleni, hogy lesznek az osztályidegenek között olyanok, akik bárpap informa szerint azok, de becsületesen, hűen dolgoznak, gondolkodásmódjuk megváltozott, nagyon tehetségesek, ezeket nem fogják leváltani, összefoglalva tehát: 1*/ az egyetem oktatóinak osztály-összetételét javítani kell, 2*/ az osztály idegenek kérdésében pedig egyéni értékelésre van szükség* Meg kell szűnnie tehát annak, hogy a mu ikás-paraszt és a többi osztályhelyzetüek közé árkot ássanak. Az ellenség ezt az árkot m&lyiti és uszítja a más osztályhelyzetüeketá Ezzel szemben az árkot az osztályidegenek és a többiek köze kell ásnió Azért tartotta szükségesnek a dékán elvtársakat ezekről a kérdésekről informálni, hogy a kari tanácsüléseken vigyék tovább a hallottakat. Issekutz: szeretné egy újabban támadt nehézségre felhívni a figyelmet, mely az elméleti intézetekben adódik* Pl.náluk van 3 munkás-paraszt demonstrátor, akik semmiképpen nem akarnak az intézetben maradni? hanem klinikára akarnak átmenni* Itt az a veszély fenyegeti őket, hogy a legjobb kádereket nem kapják meg az intézetek és éppen a legjobb kádereknél fog hiányzani az az elméleti előképzés, ami a jó klinikusnál elengedhetetlen* Kellene valamilyen módot találni, hogy az intézetben eltöltött időt beszámítsák a klinikán, ne legyenek hátrányban azokkal szemben, akik rögtön klinikára kerültek. Rektor: a VIII*kér.Pártbizottságban tartott értekezleten is állást foglalt ebben a kérdésben és felhívta a Végrehajtó Bizottság figyelmét, hogy a bérezési kérdéssel az elméleti intézetek viszonylatában foglalkozni kell* Ezekhez az intézetekhez kerülő fiatalok, ha nem kapnak veszélyességi pótlékot, rendkívül kedvezőtlen helyzetben vannak* Munkájukat nemcsak az nehezíti, hogy a professzor elvtársak egy részében még mindig fennáll az idegenkedés a munkás-paraszt fiatalokkal szemben atekintetben, hogy nem beszélnek idegen nyelveket, nem olyan csiszoltak stb*,hanem mert ha klinikára kerülnek, 1—2 évi klinikai munka után elmennek falura, ahol 1-2 év múlva 5000 ft havi keresetük lehet. - A másik
