Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. november 9., III. tanácsülés - Bejelentések, indítványok

A vidéki városokban folyó gy; korlatokat megfelelő fedezet hiányában aránylag csak kis szárában t adtuk látogatni,

A minősítési lapokat, melyeket a gyakorlatok végén a kórházakhoz meg- küldtünk, azok elég pontosan visszaküldték a tanulmányi osztálynak, A legvontatottabban érkeztek a jelentések a budapesti János kórházból és a 3?éterfy S, utcai kórházból, A jelentések stilusa általában szűkszavú és éppúgy száraz, Semmitmondó volt, mint а III, és Г/áévoseké, a tanulmányi osztályra óriási munkatöbbletet rótt ezeknek a minősítési lapoknak kiküldése, vissza sürgetése •. a hiányosan kitöltött lapok megfejtése és helyes értelmezés^. Ugyanakkor az évfolyam végleges munkahelyekre való szétosztásának idején /l955oaugusztus-szeptember/ a szétosztó bizottságok ezekre a minősítésekre és a bennük foglalt esttlegcs utalásokra /elméleti, vagy manuális szakra látszik-o az illető alkalmasnak stb./ egyáltalában nem támaszkodtak, Mindezek alepj 'n a kórházi gyakorlatot folytat*. VI„évfolyam részére megfontolandónak tar&anánk egy a régi "kórházi látogatási könyvecske" mintájára készült igazoló okmánjr minta tervezését. Ezt a hallgató minden munkahelyén láttamoztatni és minősíttetni tudná. Az az érv, hogy ebben az esetben a kórházak libo- ralizmusból a hallgató számára esetlegesen kellemetlen bejegyzésektől tartózkodnának, szerintünk nem áll fenn, meri} a kórházak a jelenlegi eljárás szex int zárt borítékban a tanulmányi osztálynak megküldött minősítéseikben is tartózkodtak ilyen természetű megjagyzésektől, Egy-két kórház közölte ugyan, hogy valamelyik hallgató bizalmaskodó,nagyhangú, esetleg szemtelen magatartást tanusit, ill,-pl, hogy manuális szalmára egyáltalán nem való? 99 ?°-a azonban a minősítéseknek az osztályozást jelentő számjegyek és az igen és nem szócskák közlésére korlátozódott. Megismételjük tehát azt a véleményünket, hogy a sok munkát jelentő, végeredményben nem sokra felhasználható minősítési lapok helyett sokkal jobb, hitelesebb volna egy "kórházi látogatási könyvecske" bevezetése.

Nem hallgathatjuk végezetül Л azt a körülményt, hogy a gyakorlatok során felmerült problémák megoldásánál Kazár dr, orvosfőelőadó sokkal több segítséget rgüjto t, mint amennyit szorosan kötelessége lett volna.

Az ő közvet len j, ^ors, op r- i * v segítsége lényegesen hozzájárult a gyakorlatok zökkenőmentes és siktina lefolytat i. 'hoz0"

Budapest, 1955c október 31,

dr,Gegesi Kiss Pál s.,k rektor