Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. október 13., II. tanácsülés - A szakérettségizett hallgatókkal való foglalkozás módszerei

lására megjegyzi, hogy a hallgatóknak az összes mulasztott anyagot pótolni kell és az intézeteknek valóban meg kell erre adni a lehetőséget,

Nyiro: a katalógus olvasás alkalmával $ jó módezefnek látszik, ha a hiányzó neve mellett mindjárt megyjegyzik, hogy ha még egyszer igazolatlanul hiányzik, nem lesz az indexe aláirva.

Dékán: valóban az első forum a tanár lesz, mivel minden tanár élhet azzal a jogával, hogy nem Írja alá az,indexet. Egyszer el kell indulni ezén az utón, mert lehetetlen, hogy pl. májusban már nem járnak órára, szeptemberben szintén nem járnak.

Az elhangzottak alapján ki fogják ezt dolgozni és köriratban megküldik a tanszékeknek. Úgy veszi észre - mint pl.Nyirő professzor hozzászólásából is kitűnik - hogy ez jó nevelő hatású lesz az ifjúságra.

VIII. A szalkérettségizett hallgatókkal való foglalkozás módszerei.

Dékán jelenti, ^hogy az Eü.Miniszterium rendeletét köriratban kiküldte, felkéri dr.i'óth Ferenc adminisztratív vezető elvtársat, hogy a kérdésben tájékoztassa a tanácsot.

Tóth: Egyetemünkön tanuló szakérettségis hallgatókkal kapcsolat o's problémákkal már többször foglalkoztunk. Egyetemünk párt- szervezete 1953. áte$\Llisában ankéton tárgyalta meg szakérettségis hallgatóink problémáit és határozati javaslatot terjesztett Tanácsunk elé. Egyetemünk Tanácsa 1953. áprilisi tanácsülésen ezen javaslatokat megtárgyalta és kidolgozta azon alapelveket, melyeknek segítségével szakérettségis hallgatóinkkal tanszékeink foglalkoztak. Az 1954.februári tanácsülésén ismételten külön pontban foglalkoztunk a szakérettségis hallgatókkal. Az elmúlt., évek tapasztalatai alapján megtanácskoztuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a velük való foglalkozásra felhasználhatunk. Az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott és megküldött zárt és kötött foglalkozási formával nem értünk egyet. A jelenleg I.éven tanuló szakérettségis hallgatóink az eddigiekkel ellentétben két éves szakérettségis tanfolyamot végeztek. Ezen tanfolyamok látogatása alkalmával, valamint az érettségi bizottságokban működő egyetemi oktatónk jelentéseiből meggyőződhettünk arról, hogy a két év sokkal nagyobb előképzettséget ad. Az első félévi vizsgákon az I.évfolyam szakérettségis hallgatóitól jó eredményű vizsgákat várunk. Tanulmányi felelősi értekezleten ezt már most meg fogjuk tárgyalni, hogy eddig milyen eredménnyel tanulnak. A legnagyobb hiba az volt, hogy az egy éves szakérettségis tanfolyam nem adott kellő alapot a felsőbb tanulmányok folytatására és olyan alapvető hiányokat kellett pótolni, amelyek a legnagyobb erőfeszítést kívánták mind az oktatók, mind a, szakérettségis hallgatók részéről. Oktatóink sok munkát fordítottak tanulmányi eredményeik javítására. Azok a szakérettségis hallgatók, akik teljesen tehetségtelenek vagy nagyon hanyagnak bizonyultak, az I. és II. évfolyamon kirostálódtak. Az edligi tapasztalatok azt mutatják, hogy a velük való foglalkozást nem lehet megoldani úgy, hogy a csoportvezetők egyszerűen berendelik őket kötelező konzultációra. Az ilyen berendeléseket,