Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. június 29., IX. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
/ Budapesti Orvostudom'.nyj Egyetem, 141»70/1955 Ad. mtűjJiXct Professzor Hlvtárs ! Az 1954-55 tanévben egyetemünkön lefolyt ideológiai konferenciákról .szoló jel en Le st ай aláobiakoan azzal küldöra meg, hogy amÉ megvitatását a .június 29.-én tartandó tanácsülésünk napirendi pontjaként tűztem ki: * " áz Aalcsmi Ideológiai Oktatás keretében 4 filozófiai, 2 politikai gazdasо.gtani es 19 parttortenéti konferencián folyt egyetemünk tan- személyzetén de oktatása. Valamennyi konferencián, a megadott témákon kivül, megtárgyalták a márciusi Központi Vezetőségi hatérozatqfcxt. A filozófiai konferenciák legfőbb értéke a helyesen összeállított tematika volt. 3z első évben az »Anti Dühring"', második évbon a "Materializmus és ampiriokriticizmus" köré csportosult, és igy lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők a marxizmus-leninizmus legfontosabb filozófiai dokumentumait rendszeresen, és elmélyülten tanulmányozhassák. Nagy segítséget nyújtott eitez a knnferenciavozotők jó felkészültsége, akiknek munkájával valamennyi konferencián meg voltak elégedve. A kapitaliznus politikai gazdaságtanát tárgyaló konferencián az utolsó témát,-az impérial izmusról és a kapitalizmus ált .alános váls ágáról,- csak a következő oktatási évben fogják megtárgyalni, .egyébként az a- nyagot rendszer es on tanúim'ny őzt ák és megbeszélték. A konferenciára jellemző volt, az élénk vitakészség és a nagy aktivitás. A viták során sok esetben nem szorosan az anyaghoz tartozó problémát vetettek fel, mely elmélyítette a hallgatók politika4 ismeretét, A szocializmus political gazdaságtanát tárgyaló konferencián az utolsó teákat összevontan dolgozták fel, hogy a márciusi' határozatokat alaposabban megtárgyalhassák. Az volt a tapasztalat mindkét politkai gazdaságtani konferencián, hogy a témák'túlságos ап szélesek voltak és a prograrnm sok témát sűrített öb sze . A párttorténetl konfercnciókon a második félévben a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, a trockizmus, а II. -ik világháború és a márciusi'határozatok kérdéseit tárgyalták. A miireiusi határoza.t után a konf crenc iák különösen élénken tárgyalták a fenti kérdéseket, amelyekkel a határozat elsősorban foglalkozott. Egyes int óz eb de ben a trockizmus és а II.-ik világháború kérdéseit ^ össze tont ап tárgyalták, a. közben felvetődő egyéb intézeti problémák miatt, A párttörténeti konferenciákon általában tapasztalható volt a közgazdasági fogalmak isméret ón de hiánya, amely akadályozta a térnék alaposabb megtárgyalását. Ugyanokkor változatlanul jellemző volt a konferenciákra a problémák bátor felvetése és a vitakészség, kivéve a trockizmus t tárgyaló konferenciákon, amely annál is meglepőbb, minthogy ennek a témának tárgyalását maguk a konferenciák kérték. A Központi Vezetőség márciusi határozata az 1953 júniusi határozat végrehajt ósánalc hibáit elemezve rámutatott arra, hogy a jobboldali nézetek különös mértékben az értelmiség körében jelentkeztek. Az általános mértékben megmutatkozott liberalizmus és lazaság különös ínór5 Ц6
