Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. június 29., IX. tanácsülés - Bejelentések, indítványok

BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEH. 141-3-5/1955. Bizalmas I Professzor Elvtárs ! Az Élettani Intézet pavlovi laboratóriuma részére rendszere­sített uj egyetemi docensi állásra beérkezett pályázatra vonatkozó bizottsági javaslatot az alábbiakban azzal küldöm meg,hogy annak megvitatását a junius 29-én tartandó tanácsülésünk napirendi pont­jaként tűztem ki. ” Dékán Elvtárs ! 141-3-5/1955*számú,május 12-én kelt átiratában megbiz azzal, hogy Dr.Bálint Péter és Dr.Nyirő Gyula egyetemi tanár elvtársakból álló bizottsággal az Élettani Intézet meghirdetett docensi állásá­ra beérkezett pályázat alapján a bizottság javaslatát terjesszem fel. Dr.ángyán András pályázatával a bizottság f.hó 9-én tartott ülésén foglalkozott- és a következő jelentést ás javaslatot teszi: ^Dr.ilngyán András a pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani In­tézetének docense 1954.nyara óta. 1943.mároius óta dolgozik ezen intézetben, demonstrátor,gyakornok,tanársegéd,adjunktus és végül docensi minőségben. 1944-ben a neuromuscularis idegáttevődés vita­tott kérdésében önálló módszerrel megoldott pályamunkájával pálya­dijat nyert. További kutatómunkájában az oktatás mellett az intézet kutatási irányához kapcsolódva a sympathieomimetikus hatóanyagok, majd különösen az izomfáradás mechanizmusának kérdésével foglalko­zott és ért el eredményeket. Munkásságának uj irányt és szélesebb perspektívát nyújtott 1946/47.évi 1 eves szovjetunióbeli tanulmányútja,ahol a magasabb idegtevékenység pavlovi vizsgálómódszereivel és az elektroenkephalo- grafiai method lkával ismerkedett meg,valamint általános idegfizio- logiai ismereteit széleskörű irodalmi tájékozódással bővitette ki. A magosabb idegtevékenység kísérletes vizsgálatát a pécsi Élettani Intézetben a feltételes reflexek kialakulásának elektro- fiziologiai elemzésével és klasszikus pavlovi methodikával végezte. Munkájában uj szempontokra mutatott rá a perifériás reflexes és hu- moralis szabályozás problematikájában. Bevezette és elektrofiziolo- giai regisztrálással egészítette ki az emberi másodlagos szómegerő- sitéses és elháritó reflexek vizsgáló módszereit és ezen a téren pedagógiai intézményekkel és a pécsi,valamint debreceni Idegklini­kával együttműködve, számos kísérletes vizsgálatot bégzett. A leg­utóbbi vizsgálataival a temporalis epilepsia műtét előtti és utáni kísérletes elemzésével a Pavlov által hozzáférhetetlennek tartott kérgi inductiós folyamotok strukturális megfejtéséhez nyitott utat. Vizsgálatai a II.jelzőrendszer kísérletes elemzését uj szempontok alapján közelitik meg. Még e^hónapban benyújtja kandidátusi disszertációját,melynek cime: A tájékozódási reflex szerepe a II.jelzórendszer kialakulásában Munkája nemzetközi sikon is értékes továbbfejlesztése a pavlovi tanoknak« A pécsi egyetemen továbbképző előadás-sorozatot tartott a ma­gasabb idegtevákenységr6l,mely didaktikai készségét és irodalmi,va­lamint methodikai tájékozottságát igazolta. ” A Kísérletes Orvostudomány Vizsgáló Módszerei " c,könyv maga-

Next

/
Thumbnails
Contents