Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1954. szeptember 15., I. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
г erője még nincs és ig„ az eddigi átfogó kép sok tekintetben hiányosnak mondható» A bizottság tagjai a vállalt kötelezettségeknek eddig is kivétel nélkül eleget tettek, s a munka alapjait lefektették. A jövőben azor. ban munkánkat sokkal jobban el kell mélyituni, s számos a tudományos munkával összefüggő probléma tanulmányozására ki kell terjeszkedni. Intézeteink tudományos munkásságát áttekintve megállapítható, hogy valamennyi intézet kiterjedt, értékes tudományos munkát folytat, s még olyan intézetek is, mint’pl, a Sebészeti Műtéttani Intézet, az Eü.Szervezési Tanszék, a Testnevelési Tanszék, amelyek a megalakulás nehézségeivel küzdenek, már megkezdték a tudományos munkát. Minden intézetből nagy számban jelent meg dolgozat. Valamennyi intézet tudományba dolgozója számos előadást tartott. Megvizsgálva azonban a tudományos munka feltételeit, megállapítható, hogy Egyetemünkön a tudományos munka zavart lanságát számbs tényező akadályozza, s egyenesen meglepőnek mondható, hogy a nehézségek ellenére milyen értékes tudományos munka folyik. Az . általános nehézségeket az alábbiakban jelöljük meg. Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy az orvosdolgozók kutatási munkáját az időhiány nagymértékben gátolja. Ez a nehézség különösen a klinikákon, továbbá az oktatással ás a napi laboratóriumi munkával nagymértékben meg terhelt intézeteiméi és azok kutatóknál áll fenn, akik különböző bizottsági tevékenységük, társadalmi munkájuk és egyéb elfoglaltságuk miatt, szabad idővel alig rendelkeznek. Ezek az utóbbi-elfoglaltságok sok helyen egyenesen a tudományos munkát akadályozzák. Bár az utóbbi szempontból nem hallgatható el, hogy a különféle megbízatások, társadalmi munkál elosztva egyenletesen nincsenek, úgyhogy egyesek az ilyen munkából kimaradva -a tudományos munka végzésére sokkal nagyobb lehetőséggel bimak, mint azok, akik más közérdekű munkát teljesítenek, A tudományos munka nagyfokú nehézségét alkotja az a körülmény, hogy sok intézetben nincs kellő számú nem orvos segéderő. Különösen kevés a laboratóriumi asszisztensek száma0 'Több helyen nincs állatgondozó, adminisztratív segéderő, mechanikus ás más hasonló középkáder« A tudományos munka dokumentáltsága nagymértékben szenved' azáltal, hogy néhány intézd kivételével az egyetemnek fénj^képésze nincs. Feltétlenül kívánatos, hogj úgy a külső, mint a belső klinikai telep, s az elméleti tömbök számára egy-egy központi fotolab óra tórium létesüljön, ahol egy-egy önállü fényképész dolgozzon, mert különben a legtöbb intézet a dokumentáció ezen nagyfontosságu eszközét alkalmazni nem tudja. Leszögezve azt, hogy a tu> dományos munkában résztvevő nem orvos dolgozók száma mindenhol kisebb, mint. amennyi a tudományos munka zavartalansága érdekében szükséges volnt mégis rá kell arra mutatni, hogy ilyen tekintetben az egyes intézetek között aránytalanságok állnak fenn. Ez a kérdés megnyugtató módon csak akkor oldható meg, ha a létszámigények elbírálásánál a gyógyító, oktató és tudományos munkára egyaránt tekintő igizaágos elosztás elve érvényesük Feltétlenül kívánatos, hogy a jövőben ilyen kérdések tárgyalásánál az . Egyetem illetékes tényezői a Tudományos Bizottság véleményét is kikérjél A tudományos munka anyagi feltételeinek akadályai közül kiemelendő, , hogy számos intézet, különösen az újonnan létesültek, vagy újabban kibővültek, alapvető tudományos felszerelése rendkívül hiányos. A műszerbeszerzéseket nagymértekben akadályozza a megfelelő pénzbeli keret hiánya és a beszerzéseknél mutatkozó bürokratikus nehézségek, Súlyos zavarok állnak fenn a vegyszerbeszerzés terén, ahol még az is előfordul, hogy feltétlenül szükséges vegyszer anyagokat az intézet hónapok, sőt évek múlva 'kap csak meg, s akkor sem a megfelelő minőségben. Súlyos nehézséget jelent, hogy az Egyetemnek nincs olyan üvegtechnikai műhelye, amely valamennyi intézet szükségletét ellátná« Arra kell törekedni,hogy az Egyetemnek olyan finonmechnaikai műhelye legyen, amely valámennyi szóbanforgó intézet igényeit ki tudja elégíteni.
