Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. szeptember 15., I. tanácsülés - Bejelentések, indítványok

2 \л betegei nagyon szeretnek,, A hozzáforduló kartársaknak mindig segítsé­gére ven ás szívesen tanítja uj müt ét i éljár-lsait. Mint kiválóan képzett fogorvos ás szájsebész szerencsésen birtokolja azokat a képességeket, melyekre a jó száj sebésznek múlhatatlanul szüksége van, Skaloud dr„^rendszeresen közreműködik az orvostanhallgatók és fogorvos- hallgatók képzésében0 Elváló előadó és oktató«» Tehetséges rajzoló is, aki előadásai^közben pillanatok alatt késziti el vázlatos rajzait, ami­vel érthetőbbé teszi előadásait. Mind a klinika tudományos előadásain, min pedig nagygyűléseken számos alkalommal tartott előadást és betegbemutatáet A traumatológiai, valamint a fogorvosi továbbképzésben is erőteljesen résztvesz. Tudományos^munkáinak külföldön is elismerést szerzett. A hon- védorvosok továbbképzésében rendszeresen közreműködik, 1948-ban népjó- i- léti^miniszteri dicséretben és elismerésben részesült, 1950-ben dékáni ''dicséretet kapott oktatói munkájáért, 1953-ban az Egészségügyi Minisz­térium tudományos Tanácsa egyik munkáját 5.000,- Ft.-tál jutalmazta. Az előadottak alapján Skaloud Ferenc dr.-t nagyon alkalmasnak és igen megfelelőnek tartjuk az általa megpályázott állas betöltésére. HUSZÁR GYÖRGY dr. a Budapesti Orvostudományi Egyetem fogorvosi szakának fejlesztésével ujonnan szervezett 654 kulcsszámú egyetemi docensi ál­lásra pályázik a "Fogászati fémtan és anyagismeret" tárgykörrel kap­csolatban. Nevezett 1911-ban született Budapesten, atyja néhai Hirsch Marcel vizs­gázott fogász volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti Madách Imre főgimnáziumban, orvosi tanulmányait a szegedi egyetem orvostudományi karán végezte. 1955-ben avatták orvosdoktorrá. 1931-1936 években a Szegedi Egyetem Anatómiai Intézetében működött, mint egyetemi gyakor­noké Embertani és alaktani vizsgálatokkal foglalkozott és néhány közle­ménye jelent meg e tárgykörből. 1934-ben az egyetem belgyógyászati diag­nosztikai pályadiját nyerte el, 1937-38 években a Budapesti Fogászati Klinikán, 1939-43 években az Istyán kórház gágászdti, illetőleg fogásza­ti osztályán működött. 1945-50 években a Budapesti Fogászati Klinikán mint tanársegéd dolgozott. 1951-52 években, mint iskolafogorvos a Fővá­rosi tanács 7.SZ, fogászati rendelését vezette, majd 1953c januárjában a fogorvosképzéss^l kapcsolatban visszatért a klinikára, ahol jelenleg is működik. Klinikai, kórházi ás rendelőintézeti működése ala bt fogászati embertani ás fogorvostörténelmi kutatás mellest elsősorban protetikai kérdésekkel foglalkozott. Az utóbbi témakörön belül az utolsó években főleg fogá­szati anyagtannal és fémtannal, Hazai és külföldi szaklapokban 42 tudo­mányos közleménye jelent meg, Társszerzője volt az Egészségügyi Könyv­kiadó által 1950-ben kiadott "Fogpótlásién" cimü 60S oldalas kézikönyv­nek. E könyvnek fémtan! ás cnyagt&ni fejezeteit irta. A Fogpótlástan cimü^könyv csehszlovák kiadása 1952-ben jelent meg a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában. Az 1954.-ben megjelent "Gyermekfogászat" cimü könyv egyik szerkesztője és társszerzője volt. Dékáni mogbizás alapján 1953 óta a Fogászati fémtan és anyagtan cimü kollégium előadója. A fogorvoetanhallgatók számár^ elkészítette a "Fogászati fémtan és anyag- ismeret" cimü jegyzetet. A szakorvosjelöltek oktatásában 10 év óta résztvesz, A Fogorvos Szakcsoportban továbbképző előadásokat tartott* Orvosi, fogorvosi társaságokban, nagygyűléseken számos előadást tartott. 1947-ben a népjóléti minisztertől dicsérő elismerést kapott a hadirok­kantak protetikai ellátásáért«. 194 9-ben a Budapesti tudományegyetem dicséretben részesítette a "Szájrés nagysága és: tágulékonysága" о.tudo­mányos dolgozatát. Az Állami Ideológiai konferenciákon rendszeresen réezt- vett. A legutóbbi évböh ' a klinika tanulmányi felelőse.

Next

/
Thumbnails
Contents