Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. június 1., VIII. tanácsülés - A II. sz. Gyermekklinika oktató-nevelő munkájáról jelentés
-11/ L J* Megtört ónt, hogy szigorlaton atrophin oldatot i literes mennyiségben Írták fel. Nemegyszer egymásután 5 szigorlóval is felirattá ugyanazt a receptet. Kazár elvtársnak a csoportokra vonatkozó javaslatára elmondhatja, hogy a klinika beosztása olyan, hogy bizonyos egységek vannák/orvo s- Ír-Uir i Jrftr-H-frr személyzet/ Az illető egységet egy-egy tanársegéd vezeti. Minden oktatónak részt kell vennie a tanításban. Ez azt jelenti, ho y minden oktató foglalkozik a medikusokkal, igy 3-4 ember foglalkozik 18-as csoportokkal. Igen fontos lenne, hogy egy oktatóra ne jusson sok medikus. A számonkéréssel kçicsolatosan elmondja, hogy mikor kijött az, hogy minden oktatónak részt kell vennie az oktatásban, akkor minden $rán kijelölte az egyes vizsgálati módszereket, hogyan mit kell tanítani a medikusoknak. Sz igy ment kb. З/4-ed évig. Az irányítást saját maga szabta meg.' Azóta újabb emberek nem jöttek a klinikára és nem látja értelmét, hogy állandóan ismételje.'. Ha jönnek a szigorlók, akkor beosszák őket és résztvesznek azH osztály gyakorlati-munkájában.' Azonkívül saját maga tart velük külön megbeszéléseket.1 A mostani szigorló csoport elég gyenge volt, ezért sxxásdsjEH. többször foglalkozott velük.' Először meghallgatta mi a panaszuk, vagy kívánságuk, aztán megmondta, hogy ők mit kívánnak tőlük. Issekutz Ígéri, hogy a jövőben egy medikus sem megy át a gyógyszertani szigorlatán, aki-nem tud jól repeptet imi. Ha aztán a következő évben a klinikai szigorlaton nem tud receptet Írni, akkor már nem ők lesznek az okai. Ha a múltban voltak ezen a téren hibák, de a jövőben nem lesznek. Mosonyi: helyes a Petényi professzor felfogása, hogy az általános dózisokat meg kell tanítani. Arra is meg kell tanítani a medikusokat, hogy addig kezeljék a betegeket, amig meg паи gyógyulnak/ Van egy bi- zontsyos közfelfogás, hogy ennyi-meg ennyi penicillint adnák és nem többet^, még akkor sem, ha arra szükség lenne. Még mindig abban a hamis illúzióban élnek, hogy 2-3 hónapi klinikai idő elég arra, hogy a medikus megtanulja a beteget kezelni. Ez régein sem volt elég és ma sem/ Egy-egy klinikán bizonyos profilia alakul ki és a betegek közül gyakran 2 hónap alatt csak 2 fajtát lát a medikus, és nincs mód arra, hogy mást is mutassanak neki.1 2 mód lenne áhhoz, hogy a hallgató а VI.-ik év után beteget tudjon kezelni: egyik a francia oktatási módszer, ahol a hallgató már az I, évtől kezdve nap- mint nap kórházba jár 5-6 éven keresztül, másik mód a famulusi időnek a meghos szafcit ás a. A jelen mód nem fog sikerre vezetni. Való az, hogy a hallgatónak több lehetősége vantközkórházban, gint klinikán a gyógyitásoan való részvételre és a dokumentálásra. Sajnos a klinikán az a tapasztalat, hogy nem tartják alkalmasnak a'VI. éveseket önálló anamnézist. Írni.' UyaKorlaooan a szigorló egy papírra ráirja, és a gyakornok kijavítja. Ennél jobb, ha а VI. éves a gyakornok mellett ül és hallgatja. Persze ez nem ideális, mert csak úgy tanulja meg alaposan, ha egyedül csinálja. Petényi: A bizottságban is szó volt arró-^, hogy a medikusok n<m látnak elég sokfajta beteget. Azt elmondta a bizottságban is, hogy ők azt a beteget veszik fel a klinikára, akinek arra szüksége van. Az orvos részéről nincs megszorítás, hogy kit vesz fel, csak ez a szempont. így az£án a klinikán mindenfajta beteg sorra kerül. Tanitás szonpontjábó is helyesebb, ha úgy veszik fel a beteget sorba, ahogy jöhnek. 1 év^alatt mindenféle beteget ldiet demonstrálni. Egy-egy osztály szempontjából lehet profilírozni, de generálisan nem javasolja, Dékán-nak az alábbi megjegyzésevannak a vitához: a prof ess zornek el leéli mondania az általános nézeteket, de hangsúlyoznia kell, hogy 6 mit tart a mai tudás szintjén a beteg gyógyítására helyesnek. Nem tartja helyesnek, hogy csak középszerű dolgokat kell megtanulni