Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. március 30., VII. tanácsülés - A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatából folyó feladatok Egyetemünkön

- 9 Itt Ács elvtárs referátuma és Rákosi elvtárs hozzászólása igen részletesen foglalkozott ez el a problémával. Leszögezték igen határozottan, hogy az országnak alapvető- érdeke az egyéni parasztgazdálkodások támogatása. Biztosítani kell számukra minden olyan gazdasági és technikai feltételt, ami termelésük fokozásához szükséges. Az értekezlet elitéit minden olyan eszközt, adminisztratív és pénzügyi nyomást, ami sértené az önkéntesség elvét. Minden bizonnyal remélhetjük, hogy ezek a határozott irányelvek és a párt további munkája biztosítani fogja, hogy a parasztság ' termelési lendülete, amely -a múlt évben megnőtt, a jövőben nem csökken, hanem még tovább növekedni fog. Az ipar és a mezőgazdaság területén elkövetett hibák és a jobboldali elhajlások mellett a K.V.felvetett még egy egész sor kérdést, amelyekben megmutatkozott ugyanaz a laza, opportunista szemlélet, ami az 1953 junius után nálunk elhatalmasodott. Bár az egyetemekkel, ill. hasonló jellegű intézetekkel nem foglalkozott most külön a K.V.- Pártbizottságunk hozzáfogott a határozat általános érvényű meg- állapitásainak helyi konkretizálásához. Ezek közül szeretnék néhány legfontosabbat ismertetni. - Az első ilyen kérdés a párt szerepe, helyzete az egyetemen. Mint sok helyt nálunk is a Hazafias Népftont megalakulása után a párt befolyása láthatóan csökkent. Részletesen foglalkozott Pártbizottságunk ezzel a kérdéssel. Igyekeztünk felismerni mindazokat a hibákat, amiket maga a pártszervezetünk elkövetett. Reméljük, hogy ezeket igen hamar fel is fogjuk számolni. Ugyanakkor azonban megállapitot ta a Párt- bizottság azt is, hogy a szakmai vezetők, a professzorok igen gyakran legalább is közömbösek a pártszervezetekkel izemben.

Nem tájékoztatják őket,^nem kérik ki a véleményüket, vagy ha kikérik akkor indokolás nélkül nem fogadják el stb. A feladatok végrehajtásába^ nem vonják be az intézeti pártszervezetet. Bár van több tanszék, amelyik kivétel, legtöbb helyen mégis ez a helyzet és ez legtöbbször nemcsak a pártszervezetnek, hanem xx szükség3zeriien az egész intézetnek jelent komoly hátrányt. Mi utasitottuk és utasitani fogjuk a párttitkárokat, hogy minden jelentősebb kérdésben kérjék ki a tanszékvezetők véleményét és ugyanezt kérjük a professzor elvtáraaktól is. Egészen biztos az, hogy az ilyen jó együttműködés a munka megkönnyítését és megjavítását fogja eredményezni, mert erre bizony szükség van.

Meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet, a tanfegyelmet. A revizor elvtársak sorban vizsgálják az intézeteket. Vastag jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy fegyélem terén nem állunk az élen. A munkaidő kihasználása, az anyagi fegyelem, a tulóráz - tatás terén egész sor lazaság van. Igen súlyos hibák.vannak a/ hallgatók viselkedésében. A több év szívós munkájával biztosított tanfegyelem eltűnt, tiok a hiányzás, szemtelen magatartás nem ritka stb. Ezen a területen - a DISZ munkája mellett feltétlenül szükség van arra, hogy a professzor elvtársak határozót can és erélyesen intézkedjenek. Ne tűrjenek semmilyen lazaságot sem és adott esetben admiriisztrativ rendszabályoktól se riadjanak vissza. Az ifjúság nevelése terén azonban ennél sokkal többet férünk az oktatóktól, a professzoroktól. Azt,>hogy harcoljanak az ifjúság soraiban megmutatkozó minden olyan jelenség, minden olyan szemlélet, nézet ellen, amely erkölcsi vagy politikai szempontból helytelen. Mik ezek a nézetek? Ilyen pl. a nacionalizmus, sovinizmus. Mind többször tapasztalhattuk az elmúlt években, hogy ezen a téren igen keveset tettünk. Keveset tett még egyetemünk annak érdekében, hogy fiatal orvosaink jó hazafiakká