Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. február 23., VI. tanácsülés - A tanszemélyzet ideológiai oktatásáról jelentés - Az oktatószemélyzet idegennyelvi oktatásáról jelentés
Más ólat Eg és g s égügyi Minisztérium. Tárgy: 1954# évi- áll arc vizsgált értekelése. Szám: 841-53-11/1954.Il/ltosztály. Orvos tudómányi Egy et em- Dékánjánakl Budapest, VIII. mm ut 26.—7 A Minisztertanács lo «52/1952./iZi 17./ számú határozatával az egyetemi oklevél kiadás-'t államvizsgához, illétve diplomatervhez kötötte. A határozat szerint " az állam v.í zsga, illetőleg diplomat érv célja antik meg álla pits sa, hogy a hallató rende Bee zik- e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásához szükségesek." Az államvizsgákat a határozat alapján ebben az évben tartottük meg először. Az államvizsga tárgya és célja között bizonyos mértékig ellentmondás mut tkozott, mert a szakosított Vl.év után a hallgatók 'szakit ár- gyükből tettek államvizsgáit / mivel a VI. év feladata is már kezdődő szakosítás volt/, ugyanakkor általános orvosi oklevelet kaptak. A 841/47-1954. Ш..М. utas i tás leszögezi, hogy az egyetem feladata az általános orvosképzés: " szakmailag és politikailag jól képzett általános orvos, aki hat eves alapképzés utón alkalmas az önkié általános о rvos i‘gyakorl-1 i munkára.” A fenti utasításból következik, hogy az államvizsga fel- .uata annak megállapítása, rendelkezik e a hallgató azokkal az ismer t .kkr.l és képes- - ségekkel, amelyek az általános ck-osí munkakör betöltő;, ék: a szükségesek. Ebből a szempontból az ez évi államvizsgák közül csak r.z -'It .-.'.nos orvos tagozatunk -'llamvizsgái vehetők г lapul, azzal az eltéréstől, hogy a közegészségtan ezután nem ezeréből Irülön szigorlati tárgyként az államvizsgán. / Tekintettel ara, hogy csak- a- most államviz.^-'zott évfolyam nem tett egyetemi tanulmányéi r-l.-.tr vizsgát köze gés zs ég tanból./ Mivel-az egyetemek ebben az évben tartottak először államvizsgát, szükséges, hogy annak tapasztalatait összefoglaljuk. Az értékelésben eltekintünk a szakosítottak államvizsgájától és csak űz ált vLános orvos tagozatú alc államvizsgáinak tapasztalataival foglalkozunk. Az államvizsga ” л il esni" jellegét azzal igyekeztünk biztosítani, hogy a vizsgabizottságba az égős z s égügy más területéről is jelöltünk ki elnököt illetve bizottsági tagot. így egyrészt az egészségügyi hálózat különböző terült tőn ' dóig ózó vezető orvosok képet kaptak a végző orvosok _ fvl-készültségéről, másrécjst- a vizsg'k tapasztalatai alapj 'n az egyete- -.r.j,-- oktatás hiányosságaira mutattak rá és ezzel az orvosképzés továbUi javítását se g it et t ék • Az államvizsgáikon résztvett egyetemen kívüli bizottsági tagoknak szinte egybehangzó véleménye szerint, a végző halig tők orvosi tudása ál- .tr.Iában..pc'gfelelőo Jelentősebb hiányosé'gok mutatkoznak azonban a hall- gátóit tudásában c-gy€s- éppen az -'Ital'nos orvos működése szempontjából föntos teréület éken, igy elsősorban a gyógyszertani ismeretek, a gyógyszerrendelés területén, amint ezt csaknem egyöntetűen állap i tj ák még a bizottsági tagok. A Ív 11 utók közül sok ел a dós is okát sem ismerik, receptet nem tudnak felírni, nem tudnak megfelelő utasítóét adni a betegnek a gyógyszer szedésére vonatkozóig. Hasonló nagyfokú hiányosságok vannak az • g ész3 ű.ügyi szervez Isi ismeretek területén. A jövendő általános orvos ntm ismeri ewtk zcécügyürik felépítését / rendelő intézet-kórház felnő, ta, kórh Iz-poiiklinikai egység körzeti elv, eü. osztály feladatai/ de nincs fogalma munkája szempontjából olyan fontos kérdésekről sem, mint a munkaképesség, keresőképesség, táppénzbe-vét el, orvosi szakvéleményezés, üzemorvosi munka, védőol35?
