Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. február 23., VI. tanácsülés - Miniszteri leiratok

Ч О J Dékán felhívja a figyelmet az Egészségügyi Közlöny 2.számában megjelent azon Egészségügyi Minisztériumi utasításra, m<tly az üzemi baleseti statisztikai nyilvántartás és bejelentés szabá­lyozásáról szól. Ezzel kapcsolatban a napokban körlevelet fog intézni a tanszékvezetőkhöz. Dékán jelenti, hogy az Egészségügyi Minisztérium a tanársegédi kinevezéseket február 1.-tól kezdődően az előzetes hozzájárulás elhagyásával az egyetem dékánjának hatáskörébe utalta. Az ad­junktusi kinevezéseket, melyek eddig a minisztérium hatásköré­be tartoztak 1955»február 1.-től a dékán hatáskörébe utalta azzal a feltétellel, hogy a kinevezés megtörénte előtt a minisz­térium előzetes hozzájárulása szükséges.Köriratban megküldve. Dékán jelenti, hogy mivel a Budapesti Orvostudományi Egyetem klinikái nagyobb számban kezeltek árvízkárosultakat, ezért a Nemzetközi Vöröskereszt által adományozott gyógyszerekből Egye­temünk is kapott. Az adományozott gyógyszereket az Egyetemi Gyógyszertár vette át. A szétosztásról és elszámolásról kör­iratban intézkedett. Dékán kérdezi, hogy fentiekhez van-e hozzászólás? Kiss: a dékán megemlékezett Incze professzor haláláról. Meggyő­ződése szerint még néhány percet kell szentelni emlékére az aláhbi okokból. Szokatlan, de igen szép megnyilatkozás volt a minisztériumi egyetemi osztály főnökétől, hogy a tudománynak ezzel a csendes munkásával szemben elhanyagolták azt a támoga­tást, amit tanúsítani kellett volna. Ez ritkán szokott kopor­sónál elhangzani, de nagyon szép kijelentés volt és valóban igy is van, Incze Gyula nemcsak egy üres tanszéket hagyott ma­ga után, hanem szakmájában komoly tudományos eredményeket és úttörő munkásságot. Megállapítja, hogy négy tehertétel maradt utána a Tanácsra. Neki őszintén feltárta azokat a belső küz­delmeket és problémákat melyétkei birkóznia kellett és ezeket kivánja most a Tanács tudomására hozni. 1. Rendkívül bántotta Incze professzort az intézet épületének ketté osztása. Ez meg­oldhatatlan kérdés volt és nem kapott ebben megfelelő támoga­tást. 2. A törvényszéki boncolást kiragadták az intézet kezé­ből. A fő boncolási anyag nem az ő kezükben van, a hallgatók­nak nem demonstrálhatnak, vizsgálatokat nem végezhetnek. A hallgatók vizsgáznak a tanszéken annélkül, hogy törvényszéki bon­colást láthatnának. Ez rendkívül súlyos probléma volt és ebben sem kapott támogatást. 3. Intézete tudományos dolgozatait 22.000 ft költséggel személyesen kinyomatta és kezdte már szét/ is küldeni a könyvet, akkor olyasmivel fenyegették, hogy olyan idézetek vannak benne, ami ügyészt kíván. Ez illetéktelen és alaptalan beavatkozás volt. 4* Megírták a törvényszéki orvos­tan tankönyvét, a klissék készen voltak, a korrektúra megvolt és akkor az egészet leállították és Incze professzor kezéből kiragadták. Ma sem tudják, hogy ki csinálta ezt. A múlt tanács­ülésen a tankönyvek kérdésénél már felszólalt, hogy nem helyes, ha nem szakemberek Írják a tan/könyveket, erre az esetre is célzott felszólalása. Incze Gyula professzort ez a négy teher­tétel rendkívüli módon emésztette. Szakmailag ezekbe a problé­mákba beletörött és része lehetett ezeknek korai halálában is. Incze Gyula emlékéhez hozzá kellett fűzni ezeket a szavakat és át kell venni ezt az örökséget. 3 (0

Next

/
Thumbnails
Contents