Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1954. december 17., IV. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
2 hogy as SzTK rendelésre' beosztott tanársegédek,, illetve orvosok hosaza'i időre, hónapokra megválnak a klinikai működéstől, nem veietnek részt a medikűsoktetáeban és e ténykedésük a rendszeres folytat ól'gos tudományos munkát lehetetlenné teszi., 2,/ A másik lehetőség, az egyes rendelőkben különböző időben folyó más és más szakma rendel. Ebben az esetben a bajmegállapitás mindazon esetekben elhúzódik, amelyekben laboratóriumi vagy más szakmáfeli vizsgála is szükséges«, A szükséges orvosi létszám megállapitásakor nemoeak azokat kell számításba venni, akik a rendelést ellátják, hanem azokat is, akik betegség szabadság, a katonai behivás vagy esetleges inspactio esetén helyettesítenek«, * Külön megoldandó kérdés,, hogy a vizsgáló részlegek /orvos-kémia, mikrobiológia, serologia, röntgen, Skg.-,/ ellátására hány olyan szakembert tudnak az intézetek a rendelő számára rendelkezésre bocsátani, akik ön- állóan ás felelősséggel minden vizsgálatot elvégeznek. Becslésünk szerint kevés a rendelkezésre álló szakember. Az esetleges létszám megállapításánál figyelembe veendő az, hogy kisegítő személyzetre is van szükség az Írásbeli munka végzéséhez /kórlap, munkaképesség megállapít ás, táppénz, egyéb adminisztratív levelezés, recept stb,/ A segécSszemélyzet- mint ez a rendelőintézetekben megvan - a következőkből kell, hogy álljon: minden orvos mellé egy ápolónő, egy orvosi Írnok és egy takarítónő; a sebészeti ambulant ián egy műtősnő. Az orvosi létszám megállapításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a "klinikai SzTK" rendelő működése ugyanolyan tipusu legy^n-e, mint az átlag SzTK ^rend ülőké, ahol egy bet eg megvizsgál ására átlagban 3-4 çorc jut, ami lényegesen eltér a klinikákon szokásos ambulantiai rendoléstő Ha a "klinikai" SzTK rendelés minőségileg jobb akar lenni, mint az úti SzTK-x^nu«lés, akkor több rendelőorvosra van szükség, А к 1 inikai S?T K jreriuy 15 el..ônyei. Újabb rendelő felállítása bizt .s, hogy javítja a e ,t ego lldtáet, csökko ti a zsúfoltságot a szomszédos rendelőkben,, Ez azonban becslésünk szerint nem lényeges, ha mindkét belső és külső klinikai r^. Vlóbon ogy-o s za der end e lő b ьп csak 1-1 tanársegéd rendel, akkor is ha ennek munka id о j 6-8' órában állapit j dk mog„ Szóba jövő tuszna akkor lenne a rendelésnek ha mindkét rendelőben mindegyik szakrendelőben egyidejűleg több orvos működneо Előnyt jelent a klinikai SzTK rendelő felállítása abból aszem pontból, hogy az SzTK-nak nem kell újabb állandó SzTK orvosokról gend- doskodni, A sebészeti klinikák szempontjából előnyt jelent az ambul ns beteganyagnak az oktatás céljaira való felhasználása«, E klinikákon agy nie csökkent az ambuláns betegek száma, mert a fogyóanyagokért /kötsz,. Rtg,film stbV a betegek nem óhajtanak dijat fizetni /ami érthető isi/ A többi klirü'án ilyen térítés n«m igen fordul ölő, ezért ezek embalm t i '..inak í oigt.Ima nem cBökkent. A külön V] ípikr.i SzTK rendelő hátrányai, ill«hibái A rendelést, olyan klinikai orvosok látják el, akik nem járatosak ,z Sz rendelések módjában és nem szokták meg azt0 Á klinikai rendelései szír vonal,, míge.eabb a beteg megvizsgálására több idő áll rendelkezésre, a kiegészítő vizsgálóitok könnyebben hozzáférhetők, íi 'onsiliariusi meg
