Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. december 17., IV. tanácsülés - Javaslat egyes tanszékvezetők tudományos minősítése tárgyában

zet, hogy a magyar röntgenologia legkiemelkedőbb képviselője nem bir az orvostudományok doktora fokozattal.“ Dékán megköszöni a referátumot és kéri a hozzászólásokat. Kiss: a tudományos minősítésekkel kapcsolatban fokozódó feszült­ség tapasztalható, mert ilyen nagy tömegű, munkánál - valószí­nül eg menthető módon - nem sikerült mindig a belső igazságot el­találni. Ez érthető módon ezen a kényes téren elég nagy nyug­talanságot kelt. Valamiképpen meg kell keresni a korrekció le­hetőséget és ez a javaslat is egyik módja a korrekciónak. A Tudományos Bizottságban javaslatukat nagyon megtárgyalták min­denféle szempontból. Javasolja, hogy ezt a referátumot a Ta­nács lehetőleg egyhangúlag fogadja el, mert igy a Takács ezen professzortársaiknak bizonyos elégtételt ad még akkor is,ha a korrekció ügye egyébként elhúzódik is, vagy nem tudni ho­gyan dől el. * Dékán: a Tanács egyhangúlag elfogadta elvileg a kérdést,most az egyes személyekről van- szó, ahol titkos szavazás fog tör­ténni. Teljes mértékben egyetért Kiss professzor hozzászólá­sával. Annakidején a gyors munka bizonyos hibákat hozott lét­re és maga is úgy véli, hogy nyilt vita és titkos szavazás után lehetőség szerint egyhangúlag szavazzák meg a Tudományos . Bizottság javaslatát. Felteszi titkos szavazásra dr.Batkóczy Nándorra vonatkozó bi- aottsági javaslatot, aki egyetért a bizottság javaslatával igennel szavaz. Beérkezett 26 szavazat, mind a 26 “Igen"-t tartalmaz. < Tehát dr.Ratkóczy Nándor professzor elvtársra vonatkozó javaslatot a Ta­nács egyhangúlag elfogadja. Dékán A Tudományos Bizottság а/pont alatti 2.javaslatában aequo loco szerepel dr.Hédri Endre és dr.Kováts Ferenc pro­fesszorokra vonatkozó javaslat. Kéri a Tudományos bizottság elnökit, hogy dr.Hédri Endre professzor elvtársra vonatkozó * javaslatát indokolja. < Haranghy; “Hedri Endre egyetemi tanár, a Budapest-i I.sz.Se­bé szexi klinika tanszékvezetője, aki 1952-ben nyerte el a kan­didátusi fokozatot. Tudományos munkássága két időszakra osztható. Az első időszak­ban - 1919-1939-igr- 41 dolgozata jelent meg, 2 kongresszusi és^l kórházi működési beszámolóval. Munkásságának második időszakában — 1946-tól a mai napig - 30 dolgozata jelent meg. Ézenkivül az általa szerkesztett “Részletes sebészet” ciinü tan­könyv 3 fejezetét /has,medence és a végtagok sebészete/ irta meg 270 oldalon. Ugyanezen időszakban két beszámolót közölt, egyiket az amerikai tanulmányútjárói, másikat pedig Pirogov életéről és munkásságáról. Összesen tehát 71 tudományos dol­gozata jelent meg, melyek közül 18 német, 2 francia, 2 angol nyelven. Számos tudományos előadást tartott a Magyar Sebésztár­saság nagygyűlésein, Orvosegyesületben, a Közkórházi Orvostár­sulatban, majd 1945 után a Sebész Szakcsoport Nagygyűlésein és Tudományos ülésein. Ezenkivül külföldön is tartott előadáso­kat 10 különböző helyen és alkalommal német, angol, francia nyelven. Tudományos munkásságának fő irányai: 1./ A csonttörések kor­szerű kezelése és az osteosyntliezis. Hazánkban elsőként al­kalmazta kiterjedten a csonttörések dróthuzásos kezelését és

Next

/
Thumbnails
Contents