Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1954. november 10., III. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
A szakorvosképzés зе a belső továbbképzés nen egységes, do általában ^leloßiTlietönGk nond'iia'tá» Vannak klinikák - nint pl, az I^sz., Gyermekklinika vagy a Fül-orr-gége klinika, a Bőr klinikaFogú űz., ti klinika,-ahol igen nagy rendszerességgel foglalkoznak a űz korvönjelöltekkel és a szakorvosok továbbképzésével, A szakorvosjelöltк elméleti anyaguk egy-egy részletéből a. klinika orvos inak plenuna előtt bosziaol- nak, kérdéseket kapnak, azokra válaszolnak. így elérhető, hogy araikor valaki szakvizsgára korül, otthonosan mozog nonesaк a szűkebb tananyagában, honen az oaavdgő iroda Ionban is. Nagyon aktiv továbbképzés v; n a fogászati klinikán, ahol a pénteki tudonányos üléseken külső orvosok is n.:gy szánban vesznek részt, Egyotlen klinikánk/ sincs, ahol rendszeresen nen referálnák/ a külföldi irod. Inat és ez г legtöbb helyen szombati napokon történik. Itt kell megemlíteni ált Iában a szakorvosok kérdését. Bár ez orvosi létszánot a klinikákon kielégítőnek lehet tart ni, azonban a lét szánon belül több helyen nincs irány az idősebb és fiatalabb orvosok között, így pl. a IIIcsz.3 sebészeti klinikán 3-4 olyan szakorvos van, aki önállóan képes dolgozni, г többi fiatal. Az urológiai klinikán pedig ölig akad fiatal orvosi, Non jobb a helyzet а II.sz. sebészeti klinikán sen* Ez az aránytalanság másutt is tapasztalható és intő példa arra, hogy a szakorvosaink kiképzése és elhelyezése nen történik tervszerűen. A kórházkultura terén non sok eredménnyel dicsekedhetünk^ Még azokban az íntézetekben is. amelyek példát kezdtek mutatni e téren, nagyfokú hanyatlás észlelhető, így pl. az Urológiai'klinikán, a II*sz* Női klinikán is а II,sz, sebészeti klinikán is. A kórházkultura nemcsak külsőséget jelent, sót elsősorban nen azt, hanem a betegekkel való foglalkozásnak azt a módját, ani ö betegek lelkivilágában érzelmeket vált ki és jó emlékeket hagy vissza. És ez elsősorban nevelés kérdése, Nen lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyógyitás az anannezis első szavainál kezdődik sok türelemmel és megértéssel. Szános példát lehetett látni klinikáikon, amikor a beteg életbevágóan fontos dolgáról pl, műtétjéről futószalagszerű vizsgálat után ogy-ogy mondatta 1 döntenek anélkül, hogy a beteggel erről behatóbban beszélnének. Erre mindenütt von idő és van ember is hozzá. Non szabad szenet hunyni afölött sem, hogy a klinikáink nagyobb része erősen megkopott és ilyun környezetben még a ragyogó tisztaság is piszkosság érzését kelti. Különösen rossz viszonyok között dolgoznak ' ilyen tekintetben az I.sz, szemklinikán és a tüdőgyógyászati klinikán. Nincsen elegeüdó betegruha, ruh. t '.roló helyiség, fehérnemű;. így pl. a tüdőgyógyászati klinikán 3 hetenként tudnak csak ágyneműt cserélni, A bizottság a kórházkultura t~rén látja a legnagyobb hiányokat és a jövőben egyik fontos feladata lesz, hogy ennek eszmei és anyagi feltételeit minden tevékenységével megteremtse. A kórhdzku'túra és beteg- ellátás keretében kell megemlíteni a klinikai élelmezést iss Nemcsak az élelmezés gyenge, hannm azoknak a tálalása is. Igen naby hiány van evőeszközökben, tányérokban, ami semmiesotre som válik a kór.:.'skultu- ra javára0 A klinikák egynásközti kapcsolata jó, az együttműködés, különösen a • consiliáriiisi tevékenység gördülékeny és mindenütt jól "megszervezett,, Ennek eredményeként tudható be, higy szinte uj munkaterületek alakulnak ki, és a klinikák orvosai igen nagy lelkesedéssel látogatják a szomszédos intézeteket. Ez a tény nagyon fi^yelonronéltó és az egyetemi klinikák összeforrottságdnak örvendetes jele.
