Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. november 10., III. tanácsülés - A IV. és V. éves orvostanhallgatk nyári kórházi gyakorlatairól jelentés

Javasolja, hogy az V.évet végzők részére egy kiváló vidéki or­vos, községi orvos, jöjjön fel és mondja el az ifjuságnak,hogy hogyan lehet tudományosan dolgozni vidéken. Itt jön gtzután Haynal professzor helyes indítványa, hogy vidékről visszaút is vezessen a fejlődés folyamán, ne vesszen el az illető. A hiba ott is van, hogy nem sikerült nekünk azt a tudományos orvosi szemléletet kialakítani a hallgatókban, hogy ambicionálja a tudományos munkát. Itt nem pénzkérdés szerepel, hiszen vidé­ken jól lehet praxist folytatni, hanem az^ hogy nincs vissza­út# Ezt kell feltétlenül lehetővé tenni. Elsősorban tehát úgy kell dolgoznunk, hogy higyjen a hallgató a tanárjának, higyj en a minisztériumnak stb. Incze; meg kell vizsgálni, hogy nem jogosult-e ez a bizal- ma'tlanság. Biztos, .hogy vidéken,közkórházakban többet lehet gyakorolni, de okvetlenül meg. kell nézni, hogy az oktatás szempontjából mennyit ér ez a munka. különböző Mozsonyi; a főváros vonzó ereje nem utolsó sorban játszik sze­repet abban, hogy nem akarnak vidékre menni^kapcsolatok, kul- turáimstb. Ez régen is megvolt.^Ugyanez a jelenség megvan gyógy- dések szerészvonalon is. Ennek ellenére megtörtént a vidékre való helyezés és többen, akik vidékre kerültek, azóta igen meg van­nak elégedve. Haynal: a vidéktől való huzódozá3 régen is megvolt, mert ne- héz volt a lakásprobléma megoldása, továbbá a kulturális igé­nyek ki nem elégithetése is szerepet játszik, pl. saját tanár­segédei közül Kobulniczki dr. éveken keresztül nem tudott Gyöngyösön lakást kapni. A bizalmatlanság kérdése is szerepet játszik. Ezért fontos nagyon, hogy mindenki vidékre menjen bizonyos időre. Egy része ezeknek az orvosoknak megismeri a vidéki életet, esetleg ott megházasodik és önként szivesen fog vidéken maradni, főleg, ha tudja,^ hogyha akar, vissza­jöhet. Az a tapasztalata, hogy a vidéki közkóiházakban nincs elegendő könyv, az uj orvosok lemenetelükkor pénztelenek, egyeseknek nincs órájuk, könyvük. Gondoskodni kellene a vi­déki kórházak jobb ellátásáról és megfelelő kézikönyvek kia­dásáról. Ha mindezeket megoldják 1езг orvos, aki talán nem szivesen megy le, de sok lesz, aki szivesen ottmarad. Dékán : nem helytálló, hogy nincsenek, jól ellátva a vidékre kerülő orvosok, mert egy-egy vidékre letelepülő körzeti or­vos 3ooo ft letelepedési segélyt és 26oo ft értékű műszerfel­szerelést kap. Haynal: abban az időben /2-3 év előtt/ a vidékre kerülő orvo­sok felszerelési járulékot nem kaptak. fakó : leszögezi a vitához, hogy az a helyes, ha megfelelő em­ber a megfelelő helyre kerül. Nekünk azt az utat kell megkeres­ni, hogyan tudnánk ezt helyesen irányítani,^ hogy a megfelelő ember megfelelő helyre kerüljön. Ebben a kérdésben nagy .sze­repe van az egyetemnek. Az egyetem falai között eltöltött 6 év alatt elsősorban meg kell tanulni az orvosi szakmai kép­zés mellett, hogy az orvosok helye ott van, ahol szükség van rájuk. Ezenkívül módot kell nyújtani arr%, hogy a szakma leg­kiválóbb képviselői maguk válasszák meg, hogy hol kívánnak dolgozni. Azt az egyetemi tanárok hivatottak megítélni, hogÿ kik azok, akik alkalmasak arra, hogy az egészségügy gócpont­jaiban valóban előbbre viszik a tudományt. Ennek a szervezeti formái kialakulóban vannak és nyugodtan mondhatjuk, hogy az eü.minisztérium ezen az állásponton van és ebben kérte, kéri és fogja még fokozottabban kérni az egyetem segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents