Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. november 10., III. tanácsülés - A IV. és V. éves orvostanhallgatk nyári kórházi gyakorlatairól jelentés

Javasolja, hogy az V.évet végzők részére egy kiváló vidéki orvos, községi orvos, jöjjön fel és mondja el az ifjuságnak,hogy hogyan lehet tudományosan dolgozni vidéken. Itt jön gtzután Haynal professzor helyes indítványa, hogy vidékről visszaút is vezessen a fejlődés folyamán, ne vesszen el az illető. A hiba ott is van, hogy nem sikerült nekünk azt a tudományos orvosi szemléletet kialakítani a hallgatókban, hogy ambicionálja a tudományos munkát. Itt nem pénzkérdés szerepel, hiszen vidéken jól lehet praxist folytatni, hanem az^ hogy nincs visszaút# Ezt kell feltétlenül lehetővé tenni. Elsősorban tehát úgy kell dolgoznunk, hogy higyjen a hallgató a tanárjának, higyj en a minisztériumnak stb.

Incze; meg kell vizsgálni, hogy nem jogosult-e ez a bizal- ma'tlanság. Biztos, .hogy vidéken,közkórházakban többet lehet gyakorolni, de okvetlenül meg. kell nézni, hogy az oktatás szempontjából mennyit ér ez a munka. különböző

Mozsonyi; a főváros vonzó ereje nem utolsó sorban játszik szerepet abban, hogy nem akarnak vidékre menni^kapcsolatok, kul- turáimstb. Ez régen is megvolt.^Ugyanez a jelenség megvan gyógy- dések szerészvonalon is. Ennek ellenére megtörtént a vidékre való

helyezés és többen, akik vidékre kerültek, azóta igen meg vannak elégedve.

Haynal: a vidéktől való huzódozá3 régen is megvolt, mert ne- héz volt a lakásprobléma megoldása, továbbá a kulturális igények ki nem elégithetése is szerepet játszik, pl. saját tanársegédei közül Kobulniczki dr. éveken keresztül nem tudott Gyöngyösön lakást kapni. A bizalmatlanság kérdése is szerepet játszik. Ezért fontos nagyon, hogy mindenki vidékre menjen bizonyos időre. Egy része ezeknek az orvosoknak megismeri a vidéki életet, esetleg ott megházasodik és önként szivesen fog vidéken maradni, főleg, ha tudja,^ hogyha akar, visszajöhet. Az a tapasztalata, hogy a vidéki közkóiházakban nincs elegendő könyv, az uj orvosok lemenetelükkor pénztelenek, egyeseknek nincs órájuk, könyvük. Gondoskodni kellene a vidéki kórházak jobb ellátásáról és megfelelő kézikönyvek kiadásáról. Ha mindezeket megoldják 1езг orvos, aki talán nem szivesen megy le, de sok lesz, aki szivesen ottmarad.

Dékán : nem helytálló, hogy nincsenek, jól ellátva a vidékre kerülő orvosok, mert egy-egy vidékre letelepülő körzeti orvos 3ooo ft letelepedési segélyt és 26oo ft értékű műszerfelszerelést kap.

Haynal: abban az időben /2-3 év előtt/ a vidékre kerülő orvosok felszerelési járulékot nem kaptak.

fakó : leszögezi a vitához, hogy az a helyes, ha megfelelő ember a megfelelő helyre kerül. Nekünk azt az utat kell megkeresni, hogyan tudnánk ezt helyesen irányítani,^ hogy a megfelelő ember megfelelő helyre kerüljön. Ebben a kérdésben nagy .szerepe van az egyetemnek. Az egyetem falai között eltöltött 6 év alatt elsősorban meg kell tanulni az orvosi szakmai képzés mellett, hogy az orvosok helye ott van, ahol szükség van rájuk. Ezenkívül módot kell nyújtani arr%, hogy a szakma legkiválóbb képviselői maguk válasszák meg, hogy hol kívánnak dolgozni. Azt az egyetemi tanárok hivatottak megítélni, hogÿ kik azok, akik alkalmasak arra, hogy az egészségügy gócpontjaiban valóban előbbre viszik a tudományt. Ennek a szervezeti formái kialakulóban vannak és nyugodtan mondhatjuk, hogy az eü.minisztérium ezen az állásponton van és ebben kérte, kéri és fogja még fokozottabban kérni az egyetem segítségét.