Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1954. november 10., III. tanácsülés - Az oktatószemélyzet részére kiosztandó jutalom kérdése
folyik most a jutalmazás. Tavaly tett a Tanács felé egy javaslatot, hogy a tanszékvezetők a párt- ás szakszervezeti képviselők támogatásával tegyenek javaslatot, ez menjen a dékán elé és előre megnyugszanak az ő Ítéletében. Sokkal egyszerűbb lenne ez, mint ezek a sorozatos tárgyalások, amik nem viszik előbbre a dolgot. Ha megszabják előre, hogy milyen szempontok szerint történjék a jutalmazás és a dékán dönt, akkor is lesznek nehézségek, de mégis könnyebben elintézhetek és sokkal egyszerűbb lesz az eljárás, Dékán: véleménye szerint éppen ellenkező irányban kell haladni hiszen innen indultak ki, mert az elmúlt években végső fokon a dékán döntött. Ez nem volt helyes. Mivel a szakmai bizottságok szűk szakmai területről vannak összeállítva, éveken keresztül dolgoznak, igy meg kell szűnni annak az elkülönülő nézetnek, hogy nem tudják, hogy a másik intézet hogyan dolgozik a vele rokon szakma területéről. Természetesen Budapesten nehezebb ez a kérdés, mert nagy egyetemről van sző. Eur- csa volna, ha a dékán döntené ezt el. Ha a tanárok ezekben a bizottságokban jő munkát végeznek, akkor ezen keresztül meg fogják ismerni az egyetem dolgozóit. Incze: újból le kell szögeznie, hogy milyen csekély az az összeg, ami a nem orvosdolgozók jutalmazására fordítható. Intézetében a mostani jutalmazásra 250 ft állt rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy 1 embert lehet jutalmazni negyedévenként Kiss; nyomasztó náluk is e téren a helyzet. Csatlakozik Incze professzor szavaihoz, óriási aránytalanság van e téren. Dékán : valóban a nem orvosdolgozók jutalmazására a bér/alap Tfo-a^áll rendelkezésre. Ebből orvosdolgozót nem jutalmaznak és még igy is az intézeteknek ilyen aránytalanul csekély ösz- szeg áll rendelkezésükre, bár ezt is csak úgy tudják biztosítani, hogy a nagyobb intézetek béralapjának terhére a dékán elvesz bizonyos összeget és a kisebb intézeteknek juttatja. A megoldás az volna, ha az eü.miniszterium az egyetemen igazgatói alapot létesítene, ugyanúgy mint az üzemekben, mely alap túlmegy ezen. az 1 5&-on és igy adott esetben a dékánnak módja volnçi premizálni ezeket a jól dolgozókat. Annakidején a Tervhivatalban is felhozták ezt a kérdést, azonban megoldást nem nyert. Bálint : bizonyos kulcsszámok kikerületek az oktatói jutalmazásból-/tanszéki mechanikusok laboránsok stb./, akik tulajdonképen a legkiválóbb fizikai dolgozók. Ha ezeket is az lkából kell jutalmazni, akkor a többiek nem juthatnak prémiumhoz. Ha ezek újból a lo^ó-os alapból részesülhetnének jutalomban, ez is könnyítené a helyzetet. Hedri: sokkal kisebb üzemekben és kutató intézetekben is meg- van^az igazgatói alap. Ilyen nagy intézménynél és ilyen minőségű munkát végző intézménynél feltétlenül szükség van erre. Javasolja, hogy a dékán elvtárs tegyen er :e vonatkozó felterjesztést a minisztérium felé. Dékán : két javaslat van az oktatószemélyzet jutalmazására, az egyik a csucsbizqttság javaslata, a másik bizonyos fokig Halmai elvtárs javaslata, aki módosítást és- bizonyos átalakítást kíván végrehajtani. Először a csucsbizottság javaslatát teszi fel nyílt szavazásra. t A Tanács 2 szavazat ellenében elfogadja a csucsbizottság javaslatát.
