Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 30., IX. tanácsülés - Az oktatószemélyzet részére kiosztandó jutalom kérdése

meg kellett volna neki beszélni. A bizottságnak nemcsak ebben volt helytelen a magatartása. A hitottság nem volt megfelelő összetételű. Horn professzor elnökön kivül még egy orvostagja volt, dr.Molnár "Lajos, kórboncnok, aki jelenleg adminisztratív munkát végez. Dr.Vincze István az I.Gyermekklinikáról részt vett az első ülésen, az összes többi üléseken nem vett részt. Más gyermekgyógyász nem volt tagja a bizottságnak.Kétségbe vonja, hogy a bizottság összetétele alkalmas-e arra, hogy egy klinikán a tanitás módját kellően megbírálja-? A tárgyalás menete is kifogásolható volt. A dékánhelyettes olyan dolgokat vont bele, ami nem tartozott a VI.évre, s ez ismételten előfordult. Az egyik ilyen állítását a dékánhelyettesnek az I, bizottsági ülésen, amikor először mondta, helyreigazítottam.

A III.bizottsági ülésen, amikor ezt megismételte, megmondottam, hogy ez az állítás hazugság s kérem őt, nevezze meg informátorait. A dékánhelyettes ezt sem ott a bizottsági ülésen-, sem azóta nem tette meg. Megjegyzi, hogy amit kifogás tárgyává tettek, hogy az oktatás nem volt konkrétan megszervezve, ennek csak egy formai része helyes, egy pár for*a- lisztikus dolgot nem vettek figyelembe, ami benne volt egy körlevélben és annak idején ezt a körlevelet nem kapta meg.

Erre az ülés után felhivta a dákánhelyettes figyelmét. Megnézték, hogy milyen módon kézbesítették ezt a körlevelet. A körlevél a dékáni hivatalból mindennemű elismervény nélkül kézbesittetett, a megérkezése nem volt biztosan megállapítható; állítja, hogy nem érkezett meg. Tehát amikor ezeket a formalisztikus dolgokat nem tartotta be, ez nem rajta múlott» Nézete szerint ez az oktatás jóságát nem befolyásolta. Azóta kifejezésre jutott, hogy azok az utasítások, amelyek a körlevélben voltak, formalisztikusak, nem célszerűek, kiderült ez abból is, hogy az egész rendszert a minisztérium beszüntette. Megkérdezte a medikusokat, de nem kifogásoltak semmit. Felhívta őt a dékánhelyettes telefonon és megkérdezte, hogy a változtatásokat megcsinálják-e, azt felelte, hogy a rendéletet végre kell hajtani. Azt mondta erre a dékánhelyettes, ho^y helyes, mert cikk készül megjelenni a Szabad Ifjúságban es akkor a cikk nem fog megjelenni. A cikk akkor nem, több héttel később mégis megjelent. Kéri megvizsgálni^ hogyan lehetséges az, hogy a dékánhelyettes irodájából történik az irányítása annak, hogy egy támadó cikk.egy egyetemi tanár ellen megjelenik-e a Szabad Ifjúságban, vagy sem.

10 VI.évesnek nem volt semmi-panasza, négynek volt kifágáaa, azonban ezek a kifogások is formalisziikusák voltak, mindenegyes VI,éves hallgató panasza, ill. véleménye Írásban, tanuk előtt fel van véve. Ez egészen mást mutat, mint ami a ' vádpontokban van. A bizottság ténymegállapításai kifogásolhatók. A III.bízott sági ülés után sem történt meg az elhangzottak összefoglalása, határozathozatal s jegyzőkönyvfelvétel. Kéri megvizsgálni a bizottság eljárását is. Azért nem szólalt fel előbb, mert .pénzről volt szó és nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy ezért szólal fel. A klinikája ellen felmerült kifogásokat csak moet mellékesen hallotta meg. Azt, hogy nem kapott jutalmat nem tartja megbélyegzőnek, de ha mellékesen ilyen véleményeket hall, azt megbélyegzőnek tartja. A bizottság elnökének jelentéséből szintén nem kapott példányt. Kéri a dékán elvtársat, hogy vizsgáltassa felül ezt az egész kérdést.

Horn: annak idején a dékán elvtárstól megbízást kapott, hogy bizottsági elnökként vizsgálja meg a II.sz.Gyermekklinikán a

VI.evések oktatááát, mert bizonyos panaszok érkeztek ebben a