Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 30., IX. tanácsülés - Elnöki bejelentések

Batkóczy: szabályozza-e valamilyen rendelet, hogy egy klinikán Kány adjunktus lehet? < Dékán: nem szabályozza, Issekutz: a Sebésztovábbképző klinikán ennyi adjunktusi állás van rend szere si tve ? Dékán: külön engedély érkezett a minisztériumtól ezekre az állá- sökre, a létszámigényt a klinika külön terjesztette a miniBz- teriumhoz. Havnal: igazságtalannak tartja, hogy a sebésztovábbképző klinika külön személyi, anyagi ellátást felszerelést stb, kapjon a többi sebészeti klinikákkal szemben, * Littmann: szóbanlévők nagy sebészi tapasztalattal rendelkeznek, önálló osztályt vezetnek, a minisztérium azért járult hozzá az adjunktusi állások szervezéséhez, mert tudomással bir, hogy ezeknek semmiféle magánpraxisuk nincs, egyéb jövedelmük sincs és evvel kivánta honorálni az orvosok meglehetősen nehéz hely­zetét, Ratkóczy: azt, hogy a miniszteriális szervek ismerik az orvo- sok anyagi helyzetét, helyesnek tartja, azonban azt is helyes­nek tartaná, ha más klinikákon is ismernék, mert más kliniká­kon hasonló helyzetben vannak az orvosok, pl, az ő klinikáján sincs magángyakorlatuk az orvosoknak. Az a véleménye, hogy ha lehetőség van arra, hogy egy klinikán 6 adjunktusi állás legyen, akkor a minisztérium járuljon hozzá, hogy a többi kli­nikákon is ehhez hasonlóan 3-4-5 adjunktusi állás szerveztes­sék. Maga részéről felterjesztést fog intézni a dékánhoz és. kér 3 adjunktusi állást. Dékán: most nem arról van szó, hogy egy intézetben hány ad­junktusi állás lehetséges, hanem a konkrét előterjesztésben kér állásfoglalást. Issekutz: a kérdés két részből áll. Ha módjában van a minisz- teriuamâTc tanársegédi állásokat adjunktusi állásokká átszer­vezni, akkor a Tanács tegyen előterjesztést, hogy kik legye­nek azok a tanársegédek, akiket adjunktussá neveznek ki, nem­csak a klinikákon, az intézetekben is van ilyen helyzet, hogy indokolt volna az állás átszervezés. A miniszteriül mondja meg, hogy milyen lehetőségek vannak, docensi, adjunktusi ál­lás átszervezésre és bizottsági javaslat alapján a Tanács globálisan,az egész Egyetemre vonatkozóan állapítsa meg, hogy kik azok az érdemesek, gyógyító, tudományos, kutató stb. munkájuk apa alapján, hogy magasabb kategóriába kerüljenek. Ez igy általános megnyugvást keltene. Incze: csatlakozik Issekutz professzor javaslatához, bármeny­nyire is külön kapta meg a sebésztovábbképző klinika ezt a lét­számot, feltétlenül érinti az egyetem költségvetését, egy bi­zonyos meghatározott összeg van megállapítva az egyetem részére, ha ebből egy klinika 5-6 adjunktusi állást kap, ez feltétlenül érinti a többi intézetet, tehát ebben a kérdésben csak a Tanács dönthet. Kiss: az oktatás nagy feladatot jelent a klinikák és elméleti r intézetek életében, külöhösen az elméleti intézeteknél, ahol 4-5oo a hallgatói létszám. Náluk is vannak 10-12 éves tanár­segédek az adjunktura reménysége nélkül. Csatlakozik Issekutz professzor szavaihoz és úgy van, ahogy Incze professzor mond­ja, hogy az egyetem globális terhére megy ez. Hogy a javasoltak jó osztályos orvosok, azt nem vonja kétségbe, de hogy náluk is jó szakemberek vannak, akik oktató és tudományos munkát végez­nek, azt sem lehet kétségbevonni.

Next

/
Thumbnails
Contents