Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. június 8., VIII. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
Egyetemünkön 8 tömbben szervezetük meg a továbbképző te az egyes tö . - bök vezetői kezdetben professzorok voltain- Nóny ' ^ibor professzor, Horn Béla professzor. Rusznyák István professzor, Petényi Gáza professzor, Varga Gyula * professzor, Rübányi Pál professzor, Hedre Endre professzor és Littmann Imre professzorokat jelölte ki az E»Ü. Minisztérium az egyes tömbök továbbképző bizottságainak felelős vezetőivé, A professzorok helyett megbizottjaik vezették a továbbképző bizottságokat,, A továbbképző bizottságok feladataikat ' telj es itették : kivé Ir nz tot*« ták az oktatásban résztvevő ápolónőket, gondoskodtak a konferenciák és a konzultációk megszervezéséről és lebonyolít ásd.. : l, ellenőrizték a konferenciák lefolyását A felvilágosító, nevelő és szervezési munkában kiváló munkájukkal, fáradhatatlan és lelkes agitációjukkái kitűntek: Dr» Salgó Kálmán iK Sebészeti Klinika, Dr Neumann Vilmos ‘ II- Gyerekklinika és Dr, Vptbjasi Ferenc I, sz. Női'Klinikai» elvtáráak« Jő munkát végezték azonban a többi tömb vezetői is, Nákó András dr, Marton Tibor dr», Keszler Pál dr^^is, A Nónay professzorhoz tartozó tömbnél a megbízottban többször esett változtatás, igy a vezetés színvonala nem volt megfelelő* A konferencia vezetők és*a tömbfelelősök jelentéseikben állandóan a jegyzethiányra utáltako Ezen azonban segíteni nem tudtunk. Nővéreink lassan,- látván azt, hogy minden harcuk eredménytelen a'több jegyzet megszerzéséért,- elkedvetlenítette őket a sikertelenség» Igen leverőén hatott’ az, hogy úgy mint más klinikákon a "Pavlovi tsnok" cimü jegyzet megszerzésénél az I. sz. Sebészeti és Ia sz. Női Klinika nővérei saját maguk rendelték meg a jegyzetet, de a megrendelt jegyzet 35.-Ft-Ъa került volna,' Mindez azért volt, mert a tanfolyamellátó irodaa szokástól eltérően nem az ország'többi igénylésével együtt, hanem külön huzattá le ezen jegyzeteket» Erre a magas árra nővéreink nem számítottak és még jobban elkedvetlenítette őket, hogy szerény fizetésük mellett még ilyen költségek is terhelik őkets Az E.Ü* Minisztériumhoz és a Jegyzetsokszoros itó Vállalathoz fordultunk, hogy segítsenek ezen a bajon« Kiss' Károly né elvtársnő osztályé ól azonban elutasító választ koptunk.* A szeptemberi és októberi konferenciákról szoló jelentésekből megállapíthattuk, hogy az indulási létszámhoz viszony it va’a lemoiL'tolódás igen nagy« A konferenciákon résztvevők is az első konferenciákhoz viszonyítva aránytalanul gyengébb felkészültségről és aktivitásról tettek tanúságot» Bár, a konferenciavezető elvtársik személyes és ' állandó agitációval mindent elkövettek a nővértovábbképzés sikeréért, a lemorzsolódás egyre fokozódott és a tanfolyam sikere komoly veszélybe került* Novemberben összehívtuk a tömb vezetők- t és az oktatási felelősöket, hogy megbeszéljük az elkövetkezendő feladatokat» Ezen értekezletre meghívtuk az GoÜ, Minisztériumból Kiss Károlyné elvtársnőt is, A Minisztériumból Kiss Károlyné egyik megbízottját el is küldte» Az értekezlet megállapította, hogy a nővérek az általános jegyzethiányra hivatkoznak, mint lemorzsolódásuk és nem megfelelő készülésük legfőbb okára és nagyon elkedvetlenítette őket a jegyzetért való harc eredménytelensége A jegyzethiány nemcsak a tanfolyam fenállását veszélyeztette*, henem formálissá teszi a tanfolyam végén megtartandó vizsgát iS; Jegyzet nem leven, a nővérek nem tudják ismételni az anyagot;. A nővértovábbképző tanfolyam sikere érdekében és a vizsga nívójának emelése céljából 1953 nov« 17-én felterjesztéssel éltem Kiss Károlyné e Ív társ nőhöz, amelyben kielégi** t.ő számú jegyzetet és a tanfolyam idejének meghosszabbítását kértem» A Minisztériumból ígéretet kaptunk arra, hogy az 1954-es évben megfele pénzkeret lesz biztosítva erre a célra és lehetővé válik a megfelelő sz^'.mu jegyzet megrendelése*
