Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 8., VIII. tanácsülés - Az 1954/55 évi dékán személyére javaslattétel - Az orvostuiományi egyetemek jellege más egyetemekhez viszonyítva

ellátására orvosokra van szükség, és próbálta is ebben az irányban megnyugtatni az ifjúságot, elmondotta, hogy az egyetemen is van példa arra, hogy kiváló tudósok és professzorok lettek vidéki orvosokból. Véleménye szerint ebben a kérdésben az volna a helyes eljárás, hogy minden orvost köteleznének arra, hogy 1-2 évet vidéken szolgáljon: nem rögtön avatása után, hanem egy-két évvel utána. Egy része az orvosoknak meg fogja szeretni a vidéki szolgálatot, másrésze pedig onnan más beosztásba mehet. Ugyanez az elv vonatkozzék a katonai szolgálat ellátására is. Nem kétséges, hogy a hadseregnek katonaorvosokra van szüksége, de nem kétséges az sem, hogy helytelen a hivatásos katonaorvosi pályára kényszeriteni olyanokat, akik erre nem éreznek.hivatást. Ezt is meg lehet oldani úgy, hogy az orvostanhallgatók medikus korukban 3 hónapos katonai gyakorlati kiképzésben részesüljenek, utána mint orvosok 9 hónapig szolgáljanak mint csapatorvosok vagy katonai kórházakban, vagy a vidéken felesleges orvosokat a hadseregbe irányítsák a fentemlitett időszakra. A lényeg, hogy a vidéki, vagy katonai szolgálat után mindenki saját belátása és kívánsága szerint választhassa meg szakmáját. Ez közmegnyugvást keltene és igazságos volna, mert a közös teher közös elviselése megnyugtató és igazságos.

Ami a vizsgarendszert illeti, az a tapasztalata, hogy a medikusoknak nincs kellő idejük a vizsgákra való készülésre. A folyamatos tanulás ellenére - ma a tanulás sokkal folyamatosabb, mint rággH a régi időben volt - sokkal több időt kellene adni a vizsgákra való felkészülésre. A medikusok akkor jelentkezhessenek vizsgára, amikor el vannak készülve, ^zzel a kérdéssel összefügg a hallgatók fáradtságának kérdése is. д mai oktatási rendszer mellett a hallgatóknak úgyszólván nincs igazi hosszú szabadságuk nyáron, sem évközben nem tudják kipihenni magukat, a hallgatók zöme fáradt. -&zen okvetlenül segiteni kell. Példaként emliti meg, hegy 18-20 éves fiatal emberek a vasárnapi szünnapot átalusszák, ami fáradtságuk bizonyitéka. Â re_ formnak előnyeit nem.akarja kicsinyitenij^mert a gyakorlati oktatás megjavult, ami komoly positivum. л negatívumok, amiket emlitett, olyan természetűek, amiken segiteni lehet és kell. A tanárok nyári szabadsága sincs kellően bztositva, nem respektálják a szabadságidejüket kellően; üléseket, értekezleteket, referátumokat nyáron éppúgy tartanak, mint máskor és ezek alól nem vonhatja ki magát az ember* Kéri a Miniszter Urat, hogy hivja fel az illetékes szervek figyelmét, hogy a nyári vakáció alatt a tevékenységüket korlátozzák, mert ez a tanárok teljes kimerüléséhez fog vezetni, nem beszélve arról, hogy olyan koncentrált munka végzésére, ami a tudományos munkájukhoz szükséges, olvasás stb. nincs kellő idejük.

Köszöni, hogy a dékán ur módot adott neki arra, hogy nem szorosan a tárgyhoz tartozó kérdéseket felvethessen, amit az egyetem iránti szeretétéből és aggodalmából tett és kéri a Miniszter Urat, hogy amennyiben a megjegyzéseinek e gyikével vagy másikával egyetért, a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. '■

Miniszter: Az SZTK rendelésre vonatkozón közli, hogy a moszkvai

I. sz.Orvosi 11 óiskolán ezt a kérdést a következőképen oldották • meg: felállítottak egy rendelőintézetet és a rendelőintézet szakágazatait ellátják a megfelelő klinikák. Az ottani beteg- anyagból^a megfelelőt felveszik a klinikákra, a többit pedig a megfelelő közkórházakbajfí irányítják. Á két budapesti klinikai telepnek meg kçllene szervezni egy-egy rendelőintézetet olyan értelemben, hogy a klinikai apparátus lássa el a szakrendelést* xxauüga