Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. május 4., VII. tanácsülés - Az I. éves hallgatók felvételével kapcsolatos kérdések - Bejelentések, indítványok
2 ■k ^bizottság úgy találja, hogy a sebészeti anatómia 03'-nütéttan oktatása az utolsó esztendőben sok hiányosságot küszöbölt ki és ninőságil sokat javult. Az előadások érdekesek, a halig .tók nagyszámú illatmü- tétet végeztek. A hallgatók szeretik a tárgyat. A követelmények most szigorúbbak, mint régen, a hallgatók azonban ezt helyeslik. A bizottság szükségesnek látja, hogy uz intézet számára az oktatási demonstrd anyag megteremtése céljából /modellek, oktatási falitáblák, filmek/ nagyobb hitelkeret biztosittsssék. Az intézet ebben az irányban komol lépéseket tett eddig is, a pénzhiány azonban a kérdés megoldását igen megnehezíti. Hedri professzor javaslatára a bizottság helyesnek látja, ha az intézet a jövőben a véres sebészeti műtétek mellett a legfontosabb vértel műtétek sebészi anatómiáját és müt éttanát is oktatja.Elsősorban a legfontosabb törések és ficamok tanításáról van szó. A bizottság megállapítja, hogy a sebészeti anatómia oktatására nagyobb súlyt kell helyezni, Elfogadja ugyanakkor a tanszékvezető véleményét, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oktatási idő /heti egy óra előadás ás két óra gyakorlat/ rendkívül kevés és ezért az előadási órák számának heti két órára való felemelését indokoltnak és szükségesnek tartja. A^bj-ottság feltétlenül szükségesnek tartja a tanszékvezető előtérj es: táss alapján sebészeti an; tomiai tankönyv m^girását. E tankönyv hézagpótló munka lenne, amelynek a medikus oktatáson túlmenően a szakorvosképzésben is nagy jelentősége van. Határozat ; a bizottság egyhangúlag helyesli a sebészeti anatómiai és műiéttani oktatás eddigi módszerét, szükségesnek tartja az előadásoknak heti két órára való felemelését és a sebészeti anatómiai tankönyv megírását, amelyben tárgyalandó a leggyakoribb törések és ficamok sebészi anatómiája is. 2«/ ^izsgáztatás; A vizsga elméleti ás gyakorlati részből állott, A né0y elméleti kérdés bői az első általános műtéttani vonatkozású, a második a végtagok sebészetére vonatkozó kérdés, a harmadik a testüregekjj.ll, fej és nyak nütéttanára vonatkozó kérdés, a negyedik pedig a mütéttannal szoros kapcsolatban álló, nagy gyakorlati fontosságú sebészi anatómiai kérdés volt* A gyakorlati vizsgán a hallgató az-*évközi gyakorlatokon elsajátított műtéteket végezte tetemen. A tárgyi tudás megítélésénél a vizsgáztató arról győződött meg elsősorban, ho^y a hallgató mennyire tudja az elmondottakat gyakorlati vonatkozásban értékesíteni. Az ilyen irány kiegészítő kérdések ezért gyakoriak voltak, A vizsgák kiértékelésekor az egyetem vezetősége a sebészeti mütéttani szigorlatokat mintaszerűeknek mondotta, 1953. dec.28.-tói 1954. febr.25.-ig minden hallgató sikerrel vizsgázott, egy kivételével, akit évismétlésre utasítottak. Hat ározat : A bizottság a sebészeti anatómiai és nütét tani vizsgákat jónak és reálisnak tartja és egyhangúan helyesli a vizsgáztatás eddigi módszerét és eredményeit. 5./ Az intézet elhelyezése és felszerelése. A bizottság az intézet elhelyezési problémáival is foglalkozott, miutál e kérdés az oktatással szorosan összefügg. A bizottság sajnálattal ál Lapítja meg, hogy mig a vidéki, sokkal kisebb létszámmal dolgozó
