Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. január 27., IV. tanácsülés - Bejelentések, indítványok
lyan eredménnyel vesznek részt a továbbképzésen, ami kihat a fizetésükre is. Ez egy komplikált kérdés, talán a minisztérium képviselője tud pontosabb felvilágositást adni. Balogh: a bizottság figyelembe vette, hogy a Szabolcs utcai kórház- ból továbbképző intézmény válik. Az volt az álláspontjuk, hogy a bi- zottéági előterjesztés egy javaslat és a helyzet e pillanatban nem olyan, hogy az egyetemet ki lehetne kapcsolni a szakorvostovábbképzésből. Ez egy magasabb nívójú szakoktatás, ehhez megfelelő oktatók kellenek, hogy. tényleg nivós továbbképzés legyen. Ebből az egyetemi intézetek kirekeszteni nem lehet. Sajnálatosnak tartja, hogy ebben a kérdésben nem kérték ki az egyetem véleményét. Az orvostovábbképzést a minisztériumnak a közkórházakban kellene lebonyolítania, jeLlegüknél fogva ezt meg tudják oldani, azonbar>4 magasabb kivánalmaknak meg felelően a szakorvostovábbképzést csak az egyetem intézményei végezhetik. Petényi: az egyetemnek már van egy sebésztovábbképző intézete, úgy gondolja, hogy ezzel a kérdéssel az egyetemen behatóbban kellene foglalkozni. Dékán: két vonalon kiván hozzászólni, egyrészt mint dékán: bár a búdaçesti Orvostudományi Egyetemet nem kérdezték a minisztérium részéről ebben a kérdésben, mégis kötelességük az eü.minisztérium segi ségére sietni. Ezért küldte ki ezt á bizottságot, amely már hosszabb ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. A bizottság javaslatát egyébkén elfogadja. Mint gyermekgyógyász a következő müdpsitást javasolja, hogy azokon a helyeken, ahol nincs gyermekorvos, ott feltétlenül gyermekgyógyászaton is kell időt tölteni az általános orvosnak. Ahol ez a rendszer nem valósítható meg, de e rendszer mellett is mindénképen helyesnek látszik a gyermekgyógyász ETT albizottsága és az ezzel mindenben megegyező Gyermekgyógyász Szakcsoportnak javaslata, melynek lényege, hogy az általános gyakorlatot folytató /gyermekeket is ellátó/ orvosok gyermekgyógyászati továbbképzésének jól bevált formája továbbfolytatódjék. /2 év alatt a Gyakorló Orvos Könyvtára kiadásában meg kell jelentetni az összes fontos kérdésekről a brossu- rákat. Ezeket megkapják az általános gyakorlatot^folytató /gyermekeket is ellátó/ orvosok, áttanulmányozzák ezeket és a gyermekgyógyászok legjobbjai lemennek az egyes vidéki centrumokba és ott összegyűlt általános orvosokkal megbeszélik /szemináriumszerüen/ az anyagot. Az ország területe a 4 egyetemi város között osztandó fel, úgyhogy Budapesté legyen a legnagyobb terület. A vidéki orvosok továbbképzésének ez a módszere jól bevált, csak' abbamaradt azóta, amióta a Egészségügyi Minisztérium a továbbképzés intézésének ügyét átvette, illetőleg kivette a üzakcsoport kezéből./ Dékán ha nincs több hozzászólás, akkor a javaslatot felterjeszti a minisztériumba. VIII. Bejefentések, indítványok. Pálfi: olyan kérdésről szeretne beszélni, ami nem nagy szeretetnek örvend ma az egyetem területén, s ez a kérdőivek kitöltése. Ezekre sok szempontból állandóan szükség van, ezt be kell látni és ebből a szempontból ne tekintsék ellenségnek a személyzeti osztályt. Az a kérése, hogy a tanszékvezetők hassanak oda, hogy töltsék ki az intézetek tagjai ezeket a kérdőíveket. Bálint: ezzel kapcsolathan kérdést tesz fel, hogy ki tekintendő ro- kónnak$ Pálfi: véleménye szerint szülő,gyermek,házastárs. Egyben kéri, hogy lehetőleg minden adatot töltsenek ki.
