Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. január 27., IV. tanácsülés - Az orvostovábbképzés és szakorvostovábbképzés kérdése

tagjáról, ezt kell megértetni az oktatószemélyzettel, hogy nekik miért van erre a kiképzésre szükségük. Érdekeltté kell tenni őket az oktatásban. - Második kérdés az oktatás szervezésének kérdése: igen nagy súlya és jelentősége van annak, ha a professzorok egy-egy konferencia után intézetükben érdeklődnek,^ hogy kik és hogyan vettek azon részt. Egészen más szinvonalra emelné az ideológiai oktatást, ha a professzorok az oktatószemélyzet ideológiai fejlődését is figyelemmel kisémék és véleménye szerint ezt a prémizálásnál is tekintetbe kell venni.Nem arról van szó, hogy akik az^ideológiát tudják prémiumban részesülnek, hanem hogy azonos körülmények között, az ideológiai oktatásban való részvétel is tekintetbeveendő. Harmadik szempont az oktatásban való önkéntes részvétel. Akik nem akarnak ebben résztvenni, ne vegyenek részt, sokkal kevésbé ártanak az oktatás színvonalának, mintha 10 percig ott vannak, azután kihivatják magukat, vagy nem készülnek az oktatásra. Arra kéri a professzorokat hegy hassanak oda, hogy akik nem akarnak résztvenni, ne vegyenek részt, semmi káruk nem származik belőle.

Horn : csatlakozik abban Gábor elvtárs szavaihoz, hogy még nem hgrtja át kellő mértékben a tansegédszemélyzetet az ideológiai oktatás fontosságának tudata*. azonban a mbstani megváltozott oktatási móddal reméli, hogy itt is lényeges javulás lesz. Nagyon fontos probléma a professzor elvtársak szerepe ebben a kérdésben, nagyon helyesen veteti e fel Gábor elvtárs, hogy a tansaemélyzet ideológiai oktatásában a professzoroknak irányitó szerepük van, ha a professzor érdeklődik az oktatószemélyzet ideológiai fejlődése iránt, sőt ha azt a fáradságot is veszi, hogy résztvesz időnként a konferenciájukon, jobban fog menni az oktatás. Azonban nem ért teljesen egyet azzal, hogy az önkéntesség jelszava alatt, ha akarnak résztvesznek, ha akarnak nem. Itt elsősorban a meggyőzés elvére kell helyezni a hangsúlyt és itt is nagy szerepük van a professzor elvtársaknak, mert ha felhivják a figyelmet arra, hogy milyen fontos az ideológiai képzés, akkor itt is javulás fog mutatkozni. I prémiumoknál is figyelembe kell ezt ven ni.természetesen, már csak azért is, mert ma már az ideológiai továb képzés szerves része munkánknak, ép olyan része mint az oktatás, gyó gyitó és tudományos munka. Ennek a hármas tényezőnek a fejlődése is csak az ideológiai faji képzettség fejlődésével képzelhető el.

VlI.Az orvostovábbképzés és szakorvostovábbképzés kérdése.

Dékán közli, hogy a kiküldött bizottság javaslatát köriratban megküldte, kérdezi Babies professzor elvtársat, mint a bizottság elnöké hogy kivánja-e kiebésziteni a javaslatot?

Babies : javasolja, hogy a szakorvosképzést tagoltabbá tegyék. A je- IÖlteк4 év után érik el szakképesitésüket, ennek megfelelően szükséges volna olyan szakorvosi oklevél bevezetésére, mely minősiti, értékeli a munkát.

Ratkóczy: a szakorvosképzésről, vagy $t—eetrí/orvostovábbképzésről van most szó?

Dékán: egyben a szakorvosképzésről is.

Ratkóczy : a kettő n^.m mindegy.

Dékán: egyelőre tehát a Js-za^orvos tovább képzést vitassák meg.

Ratkóczy; természetesen ebben az egyetem vegyen részt és amennyiben resztvesz, akkor a klinikák vezetőinek joga legyen külső erőket is bevonni.

Petényi : figyelembe kell venni, hogy orvostovábbképző intézmény a Szabolcs utcai kórházban már készül. Nagy jelentősége van a kérdésnek, mert az orvostovábbképzésben is jelentősége van annak, hogy mi-