Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 16., III. tanácsülés - Egyetemünkön létesített "Tudományos Bizottság" és "Gyógyítási és Egészségvédelmi Bizottság" programmtervezetének megvitatása
14 M) vj - JL Dékán.! még nem foglalt állást hogy milyen feladatokkal bizza meg a bizottságot. Akkor támogatják a dékánt a professzorok, ha véleményüket elmondják. Ratkóczy: javasolja, hogy a bizottság hatásköre ne terjedjen ki azokra a munkákra, amelyek a klinikákról jelennek meg, ha az igazgató azt szignálja. Zoltán: a dékán elv. megvilágitása szerint ilye'n tudományos bizottság szükséges a dékán mellett. A bizottság első és legfontosabb feladata tájékozódás és a dékán tájékoztatása. Második fontos feladat az objektiv feltételek megteremtése. Ami a kikerülő cikkeket illeti, itt a felelősséget háritsa át a dékán a tanszékvezetőkre. Adott esetben természetesen joga van a bizottságnak birálatot mondani. Dékán: nem egészen ért ezzel egyet, nemcsak tájékoztatás a bizottság feladata. A dékán irányitja is az egyetem életét, tehát ha a dékán, létrehoz egy ilyen bizottságot, akkor az nyilván a dékán képviseletében irányit is és ellenőriz is. Úgy képzeli el maga részéről, hogy az Akadémia az egyetemen keresztül kérje a jelentéseket^ ne közvfe*- ^ lenül. Még a minisztérium, mely főhatósága az egyetemnek, sem levelez az egyés osztályokkal, hanem csak a dékánon keresztül, tehát a Vf .többi hatóságok is, melyek nem elöljáróink, szokják meg, hogy az r egyetem vezetőjén keresztül érintkezzenek az egyetem intézményeivel. Ez a vonal eddig nem volt kiépitve, mert nem volt szerve, de ha ez a bizottság létrejön, akkor a dékán nyugodtan vállalhatja, hogy minden felvilágositást megad, de ragaszkodik hoz,zá, hogy. y saját □ a elvein kereegtüjb. a 2л* > Lu . Kiss ; ennek a bizottságnak az egyetemen folyó tudományos munka autoritását is kell képviselnie a dékánon keresztül, különösen a vitás kérdésekben.Megemlíti a tudományos munkák névtelen kritikáját is. Weil : a tudományos kutatást úgy végzik, mint tudományos kutató inté- zetek. Magyar viszonylatban önálló, orvosi tudományos kutató intézet nincs, a kutatások legnagyobb része egyetemi intézetekben folyik. Ha az egyetem kettős funkcióját nézi, az oktatást és a tudományos munkát, akkor látja, hogy az oktatást csakis az Eü.minisztérium felügyelet alatt és csak a dékánon keresztül lehet végrehajtani, addig a tudományos funkciókat nem feltétlenül igy kell végrehajtani. A tudományos munkát elsősorban az Akadémia és az ETÏ irányitja. Véleménye szerint ezeken keresztül is kell hogy történjék az irányitás. Más fajta szervezési megoldás kereszt szervezés^,vagy pedig bürokratikus szervezést hozna létre, sőt lelassudna a munka és a bizottság egyéb akadályokat is okoz; at. A tudományos bizottságra feltétlenül szükség van. Feladata elképzelése szerint az lenne, hogy tájékozódjon a tudományos munkáról az egyetem területén és erről a dékánt és a tanácsot tájékoztassa. Segítse a dékánt abban, higy előmozdítsa a tudományos munkát egyes intézetekben nemcsak a tanszemélyzet, hanem a hallgatók számára is. Ez rendkívül fontos feladat és ha ezt teljesíti, nagyon meg lehet elégedve. Azonban, hogy átvegye az egyetem területén az Akadémia és ETT feladatait, az nem volna helyes. Ami az Akadémia és ETT munkájában lévő hibákat illeti, ez nem azt jelenti, hogy még egy bizotiságot alakítsunk, hanem azt jelenti, hogy ezeknek a szerveknek a munkáját kell megjavítani. Összefoglalva: azt hiszi, hogy amennyire helyes az egyszemélyes vezetés az egyetemi oktatás és gyógyitó megelőző munka tekintetében, annyira nem feltétlenül szükséges, ho0y a harmadik funkciót, a tudományos munkát ugyanilyen vonalon sematikusan vigyék, hanem az egyetemi intézetek, mint tudományos intézetek tudományos munkájukat azon a vonalon vigyék, mint a többi tudományos intézetek: az Akadémia és az ETT irányítása mellétt. A bizottság döntő feladata a tájékozódás és a tudományos élednek a támogatása, nemcsak az oktató személyzet felé, hanem a hallgatóság felé is. л .— JZO b
