Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 16., III. tanácsülés - Tanulmányi kérdések
Nem hiszi, ho ry a tanulmányi osztály helytelenül járt volna el, az ilyen általáno? felhatorodásból a jövőre nézve le kell vonni a következtetést. A hallgatóság részére meg kell teremteni a kellő hangulatot és lehetőséget a tanuláshoz, de ugyanakkor ha nincs igaza indg kell győzni róla. Ebben az esetben azonban nem lehetett őket meggyőzni, lényegében iggtzuk volt? bár lehet, hogy egyesek helytelen hangot ütöttek meg,' azonban végső fokon ezt tudomásul kellett venni. , Tóth: valóban résztvett Goszleth elvtárssal a fentemlitett kikérdezésén. A tanársegédek nagyon becsületesen foglalkoztak a hallgatósággal, ez látszott a hallgatókon, bár az ellenőrzés meglepetésszerü volt. Xzonban több napon keresztül kérdeztek, amire már a hallgatók figyelmeztettél; a többieket. Az volt a véleménye, hogy a tanársegédek nem tudták, kik a. gyenge hallgatók, mert, nem jegyezték be füzetbe a jegyeket, tehát szükséges volt jegyeket beszerezni. A jövőben a feleleteket be kell jegyezni, ami nagy hatással van a hallgatókra. Ha ez igy fog történni, akkor egy oktatói értekezleten azonnal meg lehet adni a professzornak, hogy kik a gyenge hallgatók. Ha^ezt megcsináljak, akkor minden ilyen probléma ki fog küszöbölődni és jó les a dokumentáció. Ennek akkor is hasznát fogják tudni venni, ha a tanszéktől kádervéleménjrt kérnek a hallgatókról. Nagy j elentőcége van a füzetnek és az oktatói értekezletnek is. A hallgatóság tudja, hogy az oktatási rendszerünk a folyamatos ellenőrzésen alapszik és ha ezt nem tartják be, felvetik a kérdést. Molnár ; megemlíti, hogy a gyógyszerészeiméi egyes évfolyamokon egészen a dékáni köriratig nem volt semmiféle ellenőrzés. Utána zárthelyit írattak a hallgatókkal, mégpedig napokon keresztül Íratták. A hallgatóság látta, hogy 2 hónapon keresztül semmi ellenőrződ nem < volt, pedig tudják, hogy kellett volna lenni és azután egy hétig a legkülönbözőbb formában kikérdezik őket, természetes, hogy nem nézi ezt közömbösen. Ez volt a felháborodás oka. Nem volt ott felháborodás, ahol folyamatos kikérdezés volt. - Gyenge elvtárs referátumához megjegyzi, hogy az egyetemi hallgatók egyben Disz tagok is, akiknek f&gygi szervezeti szabályzatuk van. Kéri a professzor elvtársakat, hogy a fegyelmezetleneket ne csak úgy tekintsék, hogy mint egyetemi hallgatók fegyelmezetlenek, hanem úgy is, mint akik a Disz szervezeti szabályzatát nem tartották be, nem teljesítették kötelességüket a.tanulás, fegyelem terén. Ezeket felelősségre fogják vonni. Kéri, hogy a. Disz vezetőkét tájékoztassák ezekről az eseményekről és hallgatókról, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a dékán elvtárs elküldi a fegyelmi határozatok másolatát, hogy fel tudjanak lépni ezekkel a hallgatókkal szemben, természetesen először a meggyőzés módszerével, de ha szükséges a felelősségre vonás utján, hogy kötelességeit nemcsak mint egyetemi hallgató, hanem mint Disz tag is teljesítse. Zoltán:maga részéről a vitát teljesen elvi síkon folytatja, mert tanszékén nem volt hiba. Kapcsolódva Tóth és Molnár elvtársak felszólalásához megjegyzi, hogy az ifjúság tudja, hogy kötelessége a folyamatos tanulás. Azt is. tudja, hogy a tanszék kötelessége a fo- lyc-matos ellenőrzés, ha a tanszék elmulasztotta a kötelességét, akkor is - véleménye szerint - az ifjúságnak kötelessége a tanulás. Ha ezt el tudják érni, akkor nem lesz baj abból, ha egy tanszék nem kérdez ki folyamatosan. Gyenge : a keresztféléves tárgyakra vonatkozóan megjegyzi, hogy a minisztérium foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Az órák közöttiiqq szünetek rövidsége valóban nehézségeket okoz, de igy próbálták megoldani azt a problémát, hogy az oktatás ne nyúljon bele-a délutánba. Bálint professzor elvtárs nem jelentette, hogy a kiérdezé- sek alkalmával nem kaptak feleletet a hallgatóktól, ^honnan ilyen problémát jelentettek, a szóbanlévő hallgatókat xóth elvtárs behivatta és beszélt velük és igen sokan pótolták â mulasztottakat.
