Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 28., II. tanácsülés - Az V éves orvostanhallgatk vizsgarendjének kérdése - Speciális szakra beosztott VI. éves orvostanhallgatók képzésének kérdése
Ennek a kérdésnek feldolgozását bizottságnak kell kiadni és tanácsülésen meg kell vitatni. Issekutz: felteszi a kérdést, hogy a speciális képzésre beosztott hallgatók miből tesznek államvizsgát? Az élettanra beosztottak, csak élettanból? Mert akkor diplomájuk kisebb értékű lesz orvosi gyakorlat szempontjából, mint az általános orvosi képzettségüeké. - lett egy javaslatot annakidején a tanács és a minisztérium felé, melyben részletesen kidolgozta, hogy ezek a speciális képzésű hallgatók milyen munkát végezzenek. Nem úgy képzelte, hogy a hallgató bekerül egy intézetbe és ott dolgozik, hanem rendes VI.éves kiképzést, melyben mindazt a tudást megszerzik, mely őket kutató orvossá minősiti. így a hallgató sokkal nyugodtabban végezné ezt az 1 évet, mert általános orvosi képesitést nyerne és nem csak egy tárgyból. A speciális képesítésre beosztottaknak alap klinikai tárgyakból is kell vizsgát tenni, de nem szükséges hat hónapokat kórházban tölteni. Javasolja, hogy töltsenek hat hónapot az illető intézetbén, utána 1-1 hónapot a legfontosabb klinikákon * és októberben, vagy novemberben ist tegyék le az államvizsgát, hogy meglegyen az érvényes orvosi diplomájuk. Várdai: két kérdést kell különválasztani: a VI.éves speciális képzést és a általános tanmenet módosításának kérdését. Csatlklgozik tömöri professzor javaslatához, erről most nem lehet dönteni, a VI.éves képzést nem lehet most már megváltoztatni. Csak a speciális kérdésben kell állástfoglalni. Ezek az elvfcírsak elsősorban orvosok akarnak lenni, orvosi diplomát akarnak kapni. Kérik, hogy az általános orvosi kiképzés mellett intézetben is dolgozhassanak. Olyan hallgatókról van szó, akik évek óta már dolgoznak az intézetekben, mint demonstrátorok, ex- ternisták. Végzésük után nem kerülnének ismeretlenül az intézetbe, sőt még a VI. év alatt is járnának be. Ugyanúgy gondolják, mint a kórbonc- tanra káderezett hallgatók, akik amellett általános orvosi kiképzést kgtpnak és mellette még az intézetben is dolgoznak és teljes értékű orvosok lesznek. A hallgatók azt mondják, hogy ez helyi probléma, mert a miniszteri rendelet módot ad erre és a vidéki egyetemeken speciális képzésre beosztott hallgatók általános orvosi képzésben részesülnek. A Disz ennek utánanézett és valóban az a helyzet, hogy pl. Pécsett a speciális tagozatú hallgatók általános orvosi kiképzést kapna Incze : ez a kérdés az orvosi felelősségből annyira kapcsolatban van, hogy csatlakozik Gömöri professzor javaslatához, hogy külön bizottságnak kell ezt a kérdést megtárgyalni és utána a tanács elé terjeszteni. Gömöri: miután cca 12 hallgatóról van szó, fiziologusokról stb. nem vitás",' hogy meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy általános orvosok lehessenek. Bálint ; teljesen elhibázottnak tartja a speciális képzési rendszert és javasolja, ezeknek az embereknek azonali hatállyal való átirányítását az általános orvosi szakra. Dabia: ugj^anez a helyzet a hygiénikusoknál. Az az álláspontjuk, hogy preventív medicinát nem csinálhatnak addig, amig a gyógyitó orvostudomány alapjait nem sajátitatták el. Itt is dönteni kell atekintet- ben, hogy általános orvosi kiképzésben részesüljenek-e. Ezek a kérdések komoly, bizottsági tárgyalást kivannak. Tóth: fontos, hogy most állástfoglaljanak, mert november 1.-vel áttudnák osztani a hallgatókat'az általános orvosi kiképzésre. Incze:amennyiben át. lehet állitani, akkor át kell azonnal osztani őket. Petényi: az orvosi diploma bizonyos feltételekhez van kötve, ha ezek nincsenek meg, nem lehet diplomát kiadni. A diploma bizonyos kötelezett ségekkel is jár, a betegeket el kell látni, akármilyen szakon van is, különben biróságilag felelősségre fogják vonni, hogy orvosi diplomája
