Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 28., II. tanácsülés - Az V éves orvostanhallgatk vizsgarendjének kérdése - Speciális szakra beosztott VI. éves orvostanhallgatók képzésének kérdése
A kórházi 3 hónapos idő alatt a különböző u.n. kislaboratoriumi vizsgálatokat saj á^itják el a hallgatók, a 2 hónapi klinikai nagy laborban a legfontosabb mikrokémiai. vizsgálatokat. á mikrobiológiai laborfean^ bakteriológiát és serologiát tanulnak. A 3 hónapos mikrobiológiai kép-r zés az OKI központi intézetében és decentrumaiban történik. Kérjük, hogy az OKI főigazgató engedélyét ehhez -az Sü.min.szerezze meg. A bizottság a három * kettő hónapi laboratóriumi hónapra vonatkozóan azt javasolja, hogy elsősorban a szakképesitési joggal rendelkező klinikák és kórházi laboratóriumok jöjjenek szóba és nem elméleti intézetek, rutin anyag hiányában. A javaslat elkészülése után összehívtuk a speciális képzésre beosztott hallgatókat, hogy megbeszéljük a gyakorlati időbeosztást. Ezen megbeszélésen 3 probléma merült fel: :. r 1. /A hallgatók azt kérték, hogy a kiképzést egy időben, tehát kb. 2 és fél hónap alatt kapják meg és ne hetenként. Indokolásuk az volt, hogy a heti beosztással idejük igen széttdarabolódik és az intézeti oktató munkához és továbbképzéshez nehezen alkalmazkodik. Kérem a professzor elvtársakat, szóljanak hozzá, hogy jóváhagyják-e az egyfolytában folyó gyakorlati beosztást? 2. / Második probléma az volt, hogy a mikrobiológián dolgozó elvtársak, azt kérték, hogy a mikrobiológiai képzést intézetükben tölthessék le. Ez azt hiszem megválósitható. A kórélettanon dolgozó halJgatók pedig azt kérték, hogy a 3 * 2 hónapi kórházi laboratóriumi gyakorlatot a± intézetben töltsék el. Tekintettel a kórélettani intézet ilyen szempontból különleges helyzetére, mivel az intézetben a hallgatókat a rutinvizsgálatok megismerésére oktatják és mikrobiológiai módszerekkel is dolgoznak. A kérés indokolt és teljesíthetőnek látszik. 3. / Esen megbeszélésen problémaként merült fel, hogy a speciális képzésben részesülők ugyanolyan jogérvényü diplomát kapnak-e, mint más képzésben részesülő hallgatók? Ezt a kérdést a Minisztérium segítségével tisztáztam velük, nyilvánvalóvá lett, hogy minden végzett hallgató egyenlő jogérvényü orvosi diplomát kap. A hallgatók attól való félelmükben, hogy diplomájuk talán nem lesz egyenlő jogérvényü a többi hallgatóéval, valamennyien ait kérték, hogy általános orvosi képzést kapjanak, kivéve az Orvosfizikai intézetből egy hallgató. A kérdés tisztázódása után 5 hallgató maradt, akik erősen ragaszkodtak az általános orvosi kiképzésben való részesítéshez. Kéri a professzor elvtársak állásfoglalását ebben a kérdésben. A megbeszélésre eljöttek a közegészségtani képzésben részesülő hallgatók is. Valamennyien azzal a kéréssel fordultak felénk, hogy ők is általános orvosi képzésben részesülhessenek. Elmondották, hogy szükségét érzik még gyakorlati tudásuk kimélyitésének. Az államvizsga letétele után mennenek a számukra kijelölt helyekre, Kiképzésük megoldható lenne a következőképpen: két hónapot töltenének belgyógyászaton, két hónapot gyermekgyógyászaton, egy hónapot szülészeten, egy hónapot fertőző betegségek tanulmányozásával, két hét bőr és nemikórtan, két hét szemészet, egy hónap kissebészeti, baleseti osztályon, egy hónapot beleszámítanánk a most letöltött hygieniai gyakorlatokból. Államvizsgájuk anyaga az általános orvosok anyagával volna azonos." Dabis :^komoly kérdésről van szó. Az eü.min. tekintettel arra, hogy kü- lönböző szaku orvosokra szükség van, úgy döntött, hogy a szakosítás ' már a VI.évtől kezdve történjék. Ez a javaslat, mely most elhangzott, azt jelenti, hogy a szakosítás ne a VI.éven történjék, hanem az orvosi diploma megszerzése után. A szakosítás alapja volna a VI.éves általános vizsgák és ezen tudásuk alapján kezdjék meg a szakosított beosztási ^oinSri: éhhez a kérdéshez nehéz 'hozzászólni. Hogy ebben az évben változtassanak a kiképzésen, ezt elképzelhetetlennek tartja, legfeljebb módosításról lehet szó. Hogy a jövőben hogyan legyen, azzal vitán felü foglalkozni kell.
