Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 28., II. tanácsülés - Az új vizsgaszabályzat tervezet kérdése
-L u ^ Dabis: felteszi a harmadik üérdést szavazásra: a tétellapok fakulta- tivvá tétele. Alföldy: javasolja, hogy olyanformában legyen fakultatív, hogy a tanszékre vonatkozóan is és a h ligátokra von tkozóan is. . Dabis; ez nehezen járható ut. Rusznyák: a tételek húzása nem azt jelenti, hogy azon kívül nem lehet kérdezni, sőt kell is kérdezni. Szükség van a tételek húzására, hogy ne essen ki a kérdések közül az anyag bizonyos része. A'tételhúzás helyes, de nem szabad megelégedni avval. Várdai: ha tételeket adnak és még kérdeznek, akkor miért van szükség a tételekre? Rusznyák: pl. hogy egyes kérdések ki ne maradjanak. Ratkóczy: feltétlenül kön yebb a professzor részére a vizsgáztatás,' mióta tételek vannak, mert maga is azt tapasztalta, hogy egyes kérdések egyébként kimaradhatnak. Maradjanak meg a'tételek a professzorok részér Halmai: vannak kedvenc *kérdéssk, amiket gyakran kérdeznek és vannak kérdések, amik alig kerülnek sorra. Maga részéről nagyon jó^módszerként ajánlhatja, ho^y a vizsgára kerülő hallgatók neve mellé előre Írják be a kérdéseket, ez munkát jelent, de megkönnyíti a vizsgáztatást. Dabis: nem arról vhn most szó, hogyan könnyítsék meg a professzor vizsgáztatását , hanem hogy legyen-e tét elhúzás, vagy sem. Petényi : a tételek elhagyhatók, de figyelmébe kell ajánlani a profesz- szoroknak, hogy az anyag teljesen különböző részeiből kérdezzenek rendszeresen. • Farkas; véleménye szerint a tételek megtartása mellett kell állást fog- Talni, mert ez.a legtöbb tárgynál indokolt. Figyelembe kell venni a pro fesszorok felé a segítést is, mert 1Ö-15 ember szigorlatoztatása után igen gyakran ismétlődnek a kérdések, a professzorok észre sem veszik, hogy ismétlik a kérdéseket. Igaza van Rusznyák elvtársnak, hogy egyes kérdések pedig egészen kimaradnak. - A hallgatóság szempontjából feltétlenül szükség van gondolkodási időre. Lehet érveket felhbzni, hogy orvosnak hirtelen kell határozni, de gyakorlatilag egészen más kérdés adott esetben hirtelen határozni, vagy szigorlatozni. Az előre megfogad mázott kérdés könnyebbséget jelent. Emlékezzenek, hogy a tételek bevezetése előtt / milyen zavar volt a kérdezések miatt. Maga részéről feltétlenül az Írott tételek mellett szavaz. Várdai: nem úgy értették, hogy a professzor a vizsgáztatás pillanatában határozza meg a kérdést, a professzor dolgozza ki előre a kérdéseket, a. tételek megtartása ez, csak ne úgy, hogy a hallgatók húzzák ezeket. Ideggyógyászatból előfordult^, hogy csak a letelek alapján tanultak és az anyag egy részét kihagyták, ez volt most a gyakorlat az ideggyógyászati vizsgákon. Issekutz: tétellapok készítése nélkül is a hallgató előre megkapja a kérdést. Iledri: javasolja, hogy a tételek kötelezőek legyenek, de kérdés feltevése fakultativ. ü-ömöri; világos az, hogy ha a professzor szükségesnek tartja^, annyit kérdez, amennyit akar. Petényi : a vita alapján azt lehetne hinni, hogy nem a medikusképzés a cél, hanem a szigorlat és a vizsgáztatás. A cél a betegellátás, a vizsgákon meg kell győződni, hogy mit tudnak a hallgatók, ezt mereven nem
