Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. június 24., VIII. tanácsülés - Egyetemünk kéthavi (március-áprilisi) jelentése
Másolat; Dékán Elvtárs! Az urológiai klinikán lévő docensi állásra dr.Vondrq Nándor, az orvos- tudományok kandidátusa nyújtotta Ъе pályázatát. A pályázó személyének és munkásságának megbirálására dr.G-egesi Kiss Pál a budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja dr.Babies Xntal elnöklete alatt dr.Kiss Ferenc és dr.Hedri Endre egyet.tanárokból álló bizottságot jelölte ki. E bizottság véleményét és javaslatát az alábbiakban adja meg;* Dr.Vondra Nándor 46 éves, nős, urológus szakorvos. Orvosi oklevelét 1933-ban a budapesti egyetemen szerezte. 1934-ben előbb az Urológiai klinika gyakornoka, majd 1938-ban tanársegéde és 1949-ben adjunktusa lett. 1950-ben magántanári képesitést. nyert. Jelenleg is az urológiai klinika adjunktusa, aki 1952-ben az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot nyerte el. Orvosi működése alatt 35 tudományos dolgozata jelent meg magyar, német és angol nyelven. Dolgozatainak több mint kétharmada kisérleti munka és általános jellemzőjük, hogy mindig a klinikummal szorosan kapcsolódnak és eredményeit a diagnosztikában és a gyógyításban való felhasználhatóságuk szerint értékeli. Dolgozatai 4 csoportban foglalhatók össze. 1. Az uraemia kérdésével és az acidozis therápiájával foglalkozó dolgozatok. 2. Separált és összclearance vizsgálatok értékelésének és methodikájá- nak kidolgozása az urológiai sebészeti diagnosztikában. 3. Chemotherapeuticumokkal és antibioticumokkal végzett kísérletek és azoknak alkalmazása az urológiában. Resistentia vizsgálatok methodi- kája. 4. Néhány sebészeti tárgyú kazuisztikai dolgozat, melyek között - az utóbbi időben - traumatológiai vonatkozású ritka eseteket közöl. ad 1. Vizsgálták az egyes MN-t adó anyagok szerepét az uraemiás kórkép kialakulásában. Macskákon /egészséges és uraemizált/ hugyany, kerea- tinin és hugysav terheléseket végeztek és a veséket szövettanilag feldolgozták. Mindig párhuzamosan kontroll állatot is állítottak be. Megállapították, hogy a hugyany és kreatinin egészséges vesét nem károsit-| ja és 24 h múlva a vérértékek normálisra térnek vissza. Uraemizált állaton mindkét anyag terhelése súlyosbítja a kórképet, sőt a kreati- ninnel terhelt állat veséjében sokkal súlyosabbra szöveti elváltozások, mint a nem terhelt controll állatéban. A hugysav terhelés az egészséges vesék I.kanyarulatos csatornáiban is maradandólés .tarfős g£~oÍ3 ■■tagúig M.N.emelkedést".okoz. (tauiïb Beteg veséknél megegyező a kreatinin terhelésnél megállapítottakkal, csak sokkal sulyosabb formában. Az uraemiás acidozis vizsgálata során megállapították, hogy a lo^-os Na thiosulfát a többi használatos gyógyszernél gyorsabban szünteti a tüneteket. II.Külön 12 dolgozat közli a hólyagból, illetve a pyelumból való felszívódás viszonyait a húgy- anyagoknak. A felszívódás mértékét befolyásolja a nyálkahártya^állapota, a pangás fennállásának idej^e stb. Cystogen uraemia eredményeik alapján kizárható, csupán a meglévő kórképet sulyosbbithatja. ad.2. Több dolgozata foglalkozik a kreatinin clearance urológiai alkalmazásával. Az irodalomban elsőnek separált clearnce ^methodikát dolgoztak ki és megállapították annak diagnostikai értékelését a sebészi vesebetegségekben és Összefüggéseit a többi vesefunctios vizsgálattal. Diffus vesepusztuláskor parallelitást találtak .a tubulus functios értékekkel. Hypoplasisás vesénél a többi vizsgálat mellett - kórjelző a separált clearance - összehasonlitó érték a kétévese között és csak a többi vizsgálattal értékelhető. Vizsgálták a műtét befolyását a clearancera és a sö.itaer vesének clearancejét. Összclearance főként a hólyagnyak elváltozásaiból eredő retrograd pangásos ’ \ 4
