Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. június 24., VIII. tanácsülés - Az 1953/54 tanév előkészítése
beosztás nem megfelelő, különösen nem az I.évfolyamon, ahol az alapokat kell megadni a hallgatóknak. Ez nem volna elfogadható az oktatási szinvonal javításának szempontjából. Nem kétséges, hogy vannak nehézségek és a nemzetgazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, de nekünk is segiteni kell megoldani a helyzetet. Szeretn^ felhívni az eü.minisztérium jelenlévő képviselőinek figyelmét arra, hogy a^ pénzügyi szervek felé fokozott mértékben képviseljék ezt a nehézséget, mert ha kénytelenek lennének ilyen magas csoport számmal (Iktatni az kétségessé tenné a jövő oktató és nevelő munkájának további javulását. Azt a kijelentést hallotta, hogy egyes intézetek túl vannak méretezve létszámilag az oktatási normákhoz viszonyítva. Azonban fel kell hiv- nia a figyelmet arra, hogy az intézetekben nemcsak oktatói munka, hanem betegellátás és tudományos munka is folyik és ez is feladata . az egyetemnek. Épen az elméleti intézetek részéről mutatkozik meg egyre hangsúlyozottabban az a kivánság, hogy a nagyon fokozott oktatási munka mellett kénytelenek elhanyagolni a tudományos munkát. Elsősorban oktatói intézmény vagyunk, azonban szükééges és elgngedhetetlen a tudományos és oktató munka összekapcsolása. Ha a minisztérium felveti a létszámcsökkentés kérdését, az biztosan a tudományos munka rovására fog menni. A nemzetgazdasági szempontokat globálisan figyelembevéve sokkal fokozottabban kellene az oktatói és tudományos szempontokra tekintettel lenni. Incze: intézetében a személyzet a norma szerint szintén túlméretezett, azonban egészen speciális helyzetben vannak, mert igen nagyméretű külső oktatás folyik a tanszéken. Nagyon szeretné, ha a helyszínen vizsgálnák meg ezt a kérdést. Rusznyák: a tudományos munka biztosításáról szeretne szólni. Kétségtelen, hogy a pénzügyi hatóságok a normák megállapításánál elsősorban az oktatást veszik alapul, lehetőleg úgy, hogy 50$ legyen az oktatói munka és a többi más elfoglaltság. Kétségtelen, hogy §cz uj normák bevezetése azokban az intézetekben, ahol létszámcsökkenés fog bekövetkezni, elsősorban a tudományos munka rovására megy- A Magyar Tudományos ■akadémia tárgyalásokat folytat a Felsőoktatási minisztériummal ennek a kérdésnek a megoldására. Azoknál a tanszékeknél, ahol jelentős csökkenés fog bekövetkezni a norma bevezetése folytán, az Akadémiához tartozó kutató állásokat fognak kérni a tanszékre beosztani és ezt az igényüket a Felsőoktatási minisztériummal közösen fogják megállapítani, illetőleg a pénzügyi hatóságok felé vinni. Kéri az eü.minisztérium képviselőit, hogy ha majd ez a helyzet bekövetkezik az egyetemen, akkor ne az Akadémia legyen kénytelen egyedül harcolni ezekért az állásokért, hanem a minisztérium támogassa ezt a törekvésüket. Ahol több ember kiesik, ott igyekezni fognak akadémiai státushoz tartozó kutató állásokat szervezni. Ratkóczy: ezek a kutató állásokra kinevezett emberek az oktatásba nem fognak ré sztvenni? Rusznyákt papírforma szerint nem, az oktatási norma le van szögezve, de végső fokon a professzortól függ a tanszemélyzet beosztása. StraubîGhibi elv. válasza nem nyugtatta meg. Az effektiv leadott órákon kívül rengeteg más elfoglaltság van é3 ezt is figyelembe kell venni. Az oktatási tevékenységeket a legszűkebben értelmezik és ugyanakkor azt kivánják, hogy jó tudományos kutatókat neveljenek. A jelenlegi elfoglaltáág mellett heti 65-70 órát dolgozik a tanszemélyzet, ezt a keretet már szükiteni nem lehetséges. Ez az egyetemi^színvonal sülyedéséhez fog vezetni, mert nem lesz lehetőség a fejlődésre és ez az egyetem elnéptelenedéséhez fog vezetni. Természetesen nem azt jelentik szavai, hogy a tanszemélyzet nem akarja maximálisan kivenni részét az oktató munkából, de állitja, hogy megfeszített munkával sem lesznek képesek ellátni a feladatokat, ha az oktatási normákat igy értelmezik, mint a létszámbizott®s a pénzügyi hatöságok.
