Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953

1953. május 13., VII. tanácsülés - Bejelentések, indítványok

esik, ami sem a hallgatóság szempontjából nem kivánatos, sem pedig az oktatás' al kapcsolatos nagymérvű költségek miatt nem tekinthető megfe­lelő eljárásnak. /dr.Straub F,Brúnó professzor lrűlönvéleménye: A bizottság jelentését általában elfogadom, nem értek azonban egyet azzq,l, hogy a javaslatba bekerült az a gondolat,' hogy az I.év befejezésével a hallgatók anatómiá­ból is szigorlatozzanak. Véleményem szerint ez a javaslat túl megy a bizottság hatáskörén és nem tartozik hozzá szervesen az anatómiai inté­zet munkájának megjavításához,/ A bizottság helyesnek tartja, ' - dr.Kiss Ferenc profeQszor azon ál­láspontját, hogy a tantermi anyag egyes nem lényeges részletkérdései­nek előadása a bonctermi gyakorlatokra vitessék át és ott a csoport vezetők a bonctermi demonstráció keretében adják elő az anyagnak ezt a részét. /dr.Törő Imre megjegyzése: Helyesebbnek tartaná, ha a professzori elő­adások inkább szintetizálva a bonctermi részleteket demonstráló gyakor-• latokra támaszkodjanak, nem volna jó a boncteremben előadásokat tartani./ Megállapítja a bizottság, hogy a gyakorlati órák elaprüzása teljesen helytelen eljárás, A boncoláshoz való felkészülés, a boncolások utáni kézmosás jelentékeny időveszteséget eredményez és igy sokkal helyesebb, ha az idő helyes kihasználása érdekében a gyakorlatok egy menetben folynak. Helyesnek tartja a bizottság a gyakorlati órák az anatómián lehetőleg a délutánra ^snek, mert ilyen módon a gyakorlati órákon nagyobb számban vehetnek részt az intezel/aég nem végzett demonstrátorai és az intézet kisegitő tanszemélyzete. A bizottság helyesnek tartja dr.Kiss Ferenc professzor azon álláspont­ját, hogy a stomatologus hallgatók kiképzését az általános orvosi ok­tatástól teljesen el kell választani és ilyen célból külön oktató személyzetet kell alkalmazni. A budapesti Anatómiai Intézet működésének súlyos akadályát képezi az e körülmény, hogy az intézet megfelelő számú hu^la-anyaggal nem rendel­kezik. Az Anatómiai Intézet hulla-anyagának felét a sebészeti mütéttani intézet használja fel. Ezt az ál apotot a bizottság mindenképen helyte­lennek tartja. Helytelen azért, mert az intézet hulla-anyaga a hallgató­ság nagy számához képest amúgy is*kicsi, de helytelen abból a szempontból is, hogy a mütéttani gyakoris to Imái formalinozott hullákat használnak* A formaiinban konzervált hullák színtelenek és nem hasonlíthatók össze az élő egyénnél fennálló szinviszonyokkala A praeparálások a mütéttani gyakorlatok szempontjából nem rögzített/ merev szövetű anyagon végzen­dők, hanem friss hullai ’anyagon. Ezen elvekre tekintettel állnak a mütéttani intézetek a törvényszéki ás kórbonctani intézetekkel kapcso­latban, A Budapesti Egyetemen is meg kell keresni azokat a módozatokat, amelyeken keresztül a mütéttani intézet oktatását ezen intézetek anya­gával lehet összekapcsolni. Továbbá felhívja a bizottság a gazdasági hivatal figyelmét arra; hogy a hulla-anyag biztosítása megfelelő ne g- szervezés mellett kellően biztosith-tó. Tehát az intézet hulla-anyaggal való ellátása érdekében a mostaninál jelentősebb pénzügyi alapot kell teremteni. A bizottság atanszék oktatási munkájának megjavítása érdekében a kö­vetkezőket tartja szükségesnek: az Intézet folytasson fokozottabb küz­delmet a lemorzsolódás veszélye ellene, Ilyen célból dr.Kiss Ferenc pro­fesszorral egyetértésben a következőket látja szükségesnek* az Intézet

Next

/
Thumbnails
Contents