Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953

1953. január 19., IV. tanácsülés - Központi gyakornokok és egyetemi gyakornokok kérdése

hallgatók egész félévi munkáját. Ezt a vizsga után a vizsgázó feleletéről adott vélemény kapcsán, ugyancsak minden esetben értékeli. Kiértékelik a hallgató félévi munkáját, további tanulási módszereket, illetve a hallgatót tanáccsal látják el. Minden esetben megmutatkozik a Marxizmus-Leninizmus Tanszék megnyilvánuló őszinte nevelési szándéka.

A továbbiakban meg kell állapitanunk azt is, hogy a vizsgákon a gyakorlati részre nagy súlyt helyeztek a tanszékek. Az Orvosi Fizikán és az Orvosi Kémián példákat kellett a hallgatóknak megoldaniok. A Biokémián kisérletek meghatározásával számoltak be laboratóriumi felkészültségükről. A. Mikrobiológián táptalajokat, baktériumkulturákat vizsgáltak és ismertek fel a hallgatók, ugyancsak itt az egyszerűbb szerológiai reakciók leolvasása illetve a kórokozók mikroszkopos meghatározása is része volt a szigorlatnak. Ugyancsak a bőrgyógyászati szigorlatokon a hallgatók betegeket vizsgáltak. Helyesnek tartanánk a kitünően sikerült radiológiai szigorlatok alapján ha ott is mód nyilna arra, hogy a hallgatóság az elméleti számotadás mellett a vizsgán esetleg egy-egy röntgenfilmet értékelne. Ennek elérését célozza minden bizonnyal Batkóczy profesz- szor elftárs január 12-én érkezett jólsikerült radiológiai szigorlatokról adott beszámolója.

Továbbiakban néhány észrevételt ismertetnénk, ахккххюс amelyek a vizsgák alatt érkeztek be a tanuhnányi osztályra. Az Anatómiai kollokvium alatt a vizsgázók az ér sé idegtant általában gyengébben tudják. Ennek minden bizonnyal a fő oka az, hogy a kzsvizsgák rendjének be nem tartása miatt az utolsó két kisvizsga anyaga torlódott. Ugyancsak anatómián észleltük azt is, hogy I. éves hallgatóinknál még mindig népi tudtuk elérni, hogy a lényeges és kevésbbé lényeges között különbséget tudjanak tenni? helyesebben, hogy a lényeget minden körülmények között tudni kell Konkrétan azt a megfigyelést tehetjük,hogy a hallgatók elég jól eltudták mondani a csipőcsont egy es töviseit, de a nagy és kismedence falairól, valamint a medence átmérőről a vizsgáztató minden dicséretet megérdemlő segitő készsége mellett sem tudtak megközelítően, sem kielégítően beszámolni. A vizsgák látogatása során általában nem észleltük, hogy a hallgatók olyan kérdésfeket kaptak volna, amit a mellettük ülő nem, vagy csak rosszul válaszolt meg. Ilyen “öröklött11 kérdéseket a vizsgáztatás módszeréről kiadott utasitássem tart helyesnek, mert a gondolkodási idő hiánya következtében rendszerint meggondolatlan feleletekre kényszeritheti a hallgatókat. A bőrgyógyászati klinikán ugyan felmerült az a kérdés, hogy kaptak a hallgatók egy-kát ilyen öröklött kérdést, de ez is kiküszöbölődött. Mindent összegezve a tanulmányi osztály a magarészéről a vizsgákat positiven, a vizsgáztatók munkáját dicsérendőnek értékeli. Azonban ezen tulmeően vannak komoly problémáink amit meg kell oldani és ki kell javitani. A II.-III.-IV.- és V. éven 1.201 hallgató közül 357 hallgatónak nincs meg a vizsgája. E 357 hallgató köaül 32 hallgató betegség miatt halasztotta el, illetve nem tette le a vizsgáját. A legrosszabb a helyzet a II. évfolyamon, ahol 106 hallgató elbukott, vagy nem jelent meg a vizsgán, ehhez még hozzájön 11 hall gató aki betegség miatt nem vizsgázott. Tehát a betegségen kivül elmaradt hallgatók száma a II. évfolyamon 32%-nak felel meg. A III. évfolyamon a hallgatóság 25.5%-nak hiányzik a vizsgája. A IV. évfolyamon a hallgatóság 25%-a nem vizsgázott illetve bukott. Ezek ,a magas százalékéi adatok arra hivják fel a figyelmünket, hogy problémák vannak, mely problémákkal foglalkozni kell és meg kell nézni, hogy mi a hiba es mi a teendő. Ha megnézzük, mint beszámolóm elején emlitettem azokat a szép eredményeket a kivaló hallgatóknál és összehasonlitjuk a lemaradt hallgatók százalékos arányával,^ akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hallgatóság egyrészével igen jól foglalkoztunk, azok kiemelkedtek, akikkel nem foglalkoztunk azok pedig lemaradtak. Ha azonban azt mondjuk, hogy ezekkel a lamaradt hallgatókkal is foglalkoztunk, akkor erre az a válasz, hogy még jobban, még eredményesebben, még adaadóbban keli vçlük foglalkoznunk. Kérem a Professzor elvtársakat szóljanak ehhe:

. a k^raeshez, tárgyaljuk meg hogyan lehetne a hibákat ki javitani, hogy j eredményeket érhessünk el.