Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953

1953. január 19., IV. tanácsülés - Miniszteri leiratok

95 Minisztertanácsi határozat II.fejezet, a heti pihenőnapon és a munka­szüneti napon végezhető munka szabályozásáról. Ezeken a napokon végzett munkát is csak Írásbeli bizonylat alapján lehet elrendelni, amit a dolgozóval legalább 3 nappal előbb kell kö­zölni. Ilyen munkára igénybevett heti pihenőnap helyett a dolgozó ré­szére két héten belüli időpontra másik pihenőnapot kell kijelölni, s ezt a napot már a munka elvégzésére vonatkozó utasításban közölni kell. Ha az igénybevett heti pihenőnap helyett más napot elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, akkor a dolgozó részére az ilyen napon végzett munkáért felemelt /kétszeres/ munkabér jár, mely összeg ter­heli az intézet részére megállapított forint keretösszeget. A minisztertanácsi határozat végréhsjtásáról kiadott 32-81/1952 P.M. sz.rendelet nyomatékosan felhivja az intézetek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják felül azokat a munkahelyeket, ahol a túlórázás előfor­dul és a munkaszervezési fogyatékosságokat /munkaerők helytelen ki­használása, várakozási idő stb./ a legrövidebb időn belül szüntessék meg. - Ezen rendelet kimondja, hogy a határozat végrehajtáséért fele­lős a vállalat egészére vonatkozóan a vállalat vezetője, helyi viszony­latban a Dékán elvtárs, egyes szolgálati helyek tekintetében a szolgá­lati helyek vezetői, helyi viszonylatban a Professzor elvtársak és a szakszervezeti bizottságok elnökei. Issekutz: felteszi a kérdést, hogy az intézetek nem kapnak túlórake­retet? Bányai:külön fog etekintetben a minisztérium rendelteezni. Ratkóczy: eszerint csak a szakszervezeti bizottság engedélyével le­het túlórát elrendelni. Bányai:az intézeti titkárt kell megkérdezni, aki aláírásával járul hozz^, ha nem engedélyezi, akkor a felettes szakszervezeti szervet, ha ez sem fogadja el akkor a szakszervezeti elnökséget kell megkeres­ni. El lehet végeztetni a szakszervezet hozzájárulása nélkül is, de akkor jegyzőkönyvet kell felvenni. Ratkóczy; ahol nincs gondnok, ott kit küldjenek ki az értekezletre. Bányai: az urológiai klinika gondnka vállalta a röntgenklinika ügyeit is, azonban az 1953-as évben olyan rengeteg munka merült fel, hogy pillanatnyilag nem vállalhatja el. Tekintettel arra, hogy a pénzügy­minisztérium a gondnok kérdésnél az ágylétszámot vette alapul, pil­lanatnyilag 2 klinikának nincs gondnoka a röntgenkliniké.nak és fogá­szati klinikának. A fogászati klinikának kilátásba helyezték a gond­nokot, de még nem kapták meg az állást. Mindenestere kéri. Ratkóczy professzor elvtársat, -hogy az értekezletre valakit kiküldeni szí­veskedj ék. Ratkóczy:nem nyugszik bele abba, hogy a röntgenklinikának nincs gondnoka, ha annyira fokozott munkát kell ezé évben végezni, hogy az urológiai klinika gondoka a röntgenklinikát nem tudja vállalni, akkor náluk is fennáll ez a helyzet és ki végezze el ezeket a mun­kákat? Nem kér önálló gondnokot, de valamelyik klinika gondnoka lássa el az ő munkájukat is. Dékán kéri a gazdasági igazgatót tegyen ez ügyben előteij esztést. Egyetért Ratkóczy professzorral, gondok nélkül semmi körülmények kö­zött sem tudják ellátni feladataikat. Zoltán: a túlórák száma a személyi ellátottságtól függ. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ágylétszára alapján nem lehet megnyugtató módon megállapítani a követelményeket. Példa erre a két nőiklinika, amelyek azonos normával dolgoznak* de az I*sz.Nçik].inilça kedvezőbb helyi viszD nyaival szemben a II.nőiklinika egymástól távolabb levő osztályain képtelenek végrehajtani ezt a rendel le z^st, hogy maximá­lisan havi 12 túlórát engedélyezzenek. A helyi viszonyok ismeretében- 7 ­2SL

Next

/
Thumbnails
Contents